Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

854 ZAGYVARÉKAS 3. Zagyvarékas területén és határában egészen a legutóbbi időkig nem folyt szisztematikus régészeti feltárás, s a múzeumi régészeti gyűjtemények csupán szórvány leleteket őriznek pontosabb lelőhely megjelölése nélkül. Ám hogy a település, illetve környéke folyamatosan lakott volt a legrégibb idők óta, azt a Hosszúhát lelőhelyről előkerült rézkori leletek, valamint népvándorlás kori emlékek igazolják. Az 1986-os év hozott régészeti szempontból új eredményeket, amikor útépítési munkálatokat megelőző leletmentés során avar temető feltárásába kezdtek a Damjanich János Múzeum régészei.

25 Zagyvarékas halmazfalu. Tornác nélküli házainak fűrészelt oromfala igen díszes. Szolnok és a vasútvonalak közelsége miatt újabban kialakult társadalmi rétege a település szerint is elkülönülő kétlaki vasutasság. Paraszti gazdaságait legeltető állattartás és önellátó szemtermelés jellemezte. Újabban gazdag a konyhakerti kultúrája. A népszokások közül a nagyszombati kolompolás, az aprószenteki korbácsolás, a betlehemezés, farsangi és disznótori kántálás, alakoskodás érdemel említést. Gazdag táltosés lélekhitük volt, valamint kiemelkedett a népdal, a tánc, a ballada és különböző babonás történetek ismerete. Néphitéről Cs. Pócs Éva írt értékes monográfiát. Dudu Rózsi, Csöke Örzsi, Dudu Julis kenő asszonyok, Lékó Pista, Bíró Elek és Rókus Jóska ismert gyógyítók voltak, de a népi gyógyászati eljárásokat a falu lakói is általánosan alkalmazták. Palócos nyelvjárási sajátosságok jellemzik a községet. Jelentős a cigány lakossága.

26 4. Rékas első okleveles előfordulásakor, 1347-ben kőegyházzal rendelkezett, a népesebb települések sorába tartozott.

27 A budai szandzsák 1546. évi összeírásában 14 rékasi család neve szerepel. A lakosok magyarok, csak a valamikori eredetre utalnak a Kun, Török és Tóth népnévből képzett családnevek. Figyelemre méltó továbbá az igen népes Szerecsön család neve, mely magyarországi mohamedánt vagy izmaelitát jelentett. Viselője azonban ekkorra már minden bizonnyal keresztény. Rékas lakói - valószínűleg Szolnok török elfoglalása (1552. aug. 22.-szept. 4.) idején - beköltöztek Újszászra, egyedül Bán Mihály családja ment Kisér (Jászkisér) faluba. Ez volt a helyzet még 1559-ben is. 1562-re a Bán család kivételével a rékasiak visszatelepültek saját falujukba. Ekkor néhány új család is jött velük. (Fekec Hasznos, Márton, Petrenics.)

28 Rékasra 1565-ben Schwendi Lázár szepességi e-iHr'ri fővezér hadjárata elől menekülve népes csoportok érkeztek a Nagyváradul északra, északkeletre eső területekről, s ezt a betelepülést török források népességi adatai is igazolják.

29 Az 1562. évi szandzsák-összeíráshoz képest az 1570es urbáriumban feltűnő új családnevek az Adorján, Czakó, Csömöri, Kispál, Miliják, Mészáros, Rahó, Szabó, Szűcs, Takács és Vágó. Bennük látjuk a Schwendi elől menekülteket, kivéve a Csömöri családot, mert ez valószínűleg a Pest megyei Csömörről érkezett. A jövevények katolikusok voltak, s hogy Rékast választották új otthonul, mely a váci püspökség birtoka, s melyhez a község beleegyezése is nyilván szükséges volt, azt bizonyítja, hogy Rékas lakossága megmaradt katolikusnak a terjedő reformáció közepette. Rékasra 1589-ig még beköltözött a Bíró, a Gazdag, a Göböl és a Pap család.

30