Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

OCSOD 97 lakással), továbbá egy tanteremmel és egy tanítói lakással a volt zsidó egyházi iskola került állami fenntartásba.

151 (A tanyavilág két iskolája már előbb állami fenntartásban működött.) Az államosítás után a szakrendszerű oktatást teljessé tették, a tanyai iskolákat pedig nyolcosztályossá fejlesztették. 1951-től a külterületi iskolák két tanerősek lettek (ekkor 251 volt a tanyai kisdiákok száma). A tanyai iskolák 1964-től kezdve szűntek meg, a lakosság beköltözése nyomán. A belterületi tanulólétszám 1956-ban 671,1961ben pedig 802 volt. A nevelők száma 1956-ban 29, 1957-ben 32.

152 Az 1962 őszén átadott új nyolctantermes iskola minőségi fejlődést jelentett.

173 A község iskolán kívüli művelődésének összefogása a kiegyezés tájékáig főként a papok és a tanítók munkájával valósult meg, részben vallásos, másfelől a jobb gazdálkodást előmozdító célzattal. Az első öcsödi politikai és művelődési egyesület az 1868ban alakított, s már említett demokrata kör volt. A demokrata kort a szintén negyvennyolcas paraszti ellenzéki Népkör váltotta föl 1872-től. Ugyanebben az évben alakult a vékony helyi értelmiséget, az iparosokat, kereskedőket, módos gazdákat tömörítő Polgári Kör, 1886-ban a Függetlenségi Kör, 1887-ben a szegényparaszti jellegű Olvasókör, 1892-ben a Polgári Olvasókör és a zártabb Kaszinó Egylet,

153 1897-ben a Tűzoltó Egylet.

154

1921-ben hívták életre az első sportegyesületet, Öcsödi Testedző Egyesület néven.

155 Az 1932-ben hat hold területen kialakított sportpálya segítette elő 1933-ban a „Kinizsi" Tornakör megalakítását.

156 A különféle egyesületek egy része hosszabb életűnek bizonyult, más része megszűnt, átalakult, nevet változtatott. Egyes adatok szerint 1882-ben alakult a helyi Iparos Dalárda, 1926-ban pedig a Munkás Dalárda, amelyek azután egybeolvadtak s Iparos és Munkás Dalárda néven szép sikereket arattak. A két világháború között az 1932-ben életrehívott Öcsödi Iparoskör és annak négyszáz kötetes könyvtára érdemel kiemelést. Tagjainak száma 103 volt. 1943-ban az Öcsödön működő egyesületek száma 14 volt, köztük az Olvasókör volt a legnépesebb, 320 tagjával.

157 1927 óta van a községnek állandó mozija.

158 A húszas-harmincas években közel nyolcezer lakosú községnek 1922-1926 és 1930-1931 között Öcsöd és Vidéke címen hetilapja jelent meg. 1931-től a kunszentmártoni Körös-Tiszavidék c. újságnak volt rendszeres öcsödi melléklete.

159 A felszabadulást követően, az ún. szabadművelődés időszakában, élénk kulturális tevékenység bontakozott ki. Az 1946/47-es tanév telén tartották a tanfolyamszerű első ún. szabadiskolát, 66 résztvevővel, s egyetlen szezonban 22 ismeretterjesztő előadás hangzott el tömeges érdeklődés mellett.

160 Az 1949-ben feloszlatott korábbi egyesületek könyvmaradványaival, 400 kötettel kezdte működését a népkönyvtár, amely 1953ban községi könyvtárrá alakult. A felszabadulás után, 1945 őszén született meg az első sportegyesület, a kézilabdát és a labdarúgást művelő Öcsödi Barátság SE. 1947-ben és különösen 1948-ban a község a kézilabdázás egyik bázisa lett, csapata az NB II-be jutott. 1949-ben a jó együttes anyagiak hiányában visszalépett.

161 Az 1950-es évektől emlegetik szélesebb körben, a község múltjának egyik büszkeségeként, az akkor menhelyi gyerek József Attila 1910-1912 közötti öcsödi életszakaszát. 10. Öcsöd lakossága az 1890-es évekig elsősorban a Körös, a" tanyákon pedig azután is az ásott kutak vizét itta. A belterületen 1895-ben a községházával szemben fúratták az első, egészséges vizet adó artézi kutat.

162 Az öcsödi ásott kutak vize erősen meszes és magas káliumtartalmú, oldott sókban viszont szegényebb, így iható volt.

163 1935-ig az artézi kutak száma tízre emelkedett. A belőlük táplálkozó vízvezetékek már