Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
98 ÖCSÖD 1909-ben megjelentek a módosabb házaknál. 164 1948-ban 1110 öcsödi lakóházban volt vízvezeték. A Körös szabályozása után is megmaradt holtágaknak és a mélyebben fekvő részek vizes területeinek „köszönhetően" Öcsödön az 1930-as években is előfordultak a helyiek által vízicsömörnek nevezett maláriás megbetegedések. 165 A község szervezett egészségügyének első nyomát az 1787-ben Köröstarcsával együtt az egyszerűbb feladatokra felfogadott borbély és a három engedélyezett helybéli bába jelenti. 166 Öcsödnek 1850-ben lett először sebésze, Varjassi Lajos személyében. 1830-tól közel két évtizeden át Neubarth Vencel szarvasi orvos végezte az öcsödi himlőoltásokat. 167 Viszonylag szerencsésen érintették Öcsödöt a másutt súlyosan pusztító járványok. Az 1831-es nagy kolera mindössze 21, az 1849. évi csak 7, az 1855. évi pedig 57 személyt ragadott e l _ 168 Az 1870-80-as évektől Öcsödnek már állandó orvosai voltak. 1874-ben megnyílt az első gyógyszertár. 169 A közegészségügyben az 1933 májusában megszervezett „egészségvédelmi körzet" indított el minőségi javulást. Az akkor felavatott zöldkeresztes egészségházban orvosi rendelő, szülőszoba és zuhanyfürdő volt. A községi orvos és a védőnő igen széles körű és eredményes gyógyító és megelőző munkát végzett, különösen az anya- és csecsemővédelemben. 1933-ban 4 orvos és 7 bábaasszony, 1943ban 3 orvos és 2 állatorvos, 1947-ben 3 orvos és két állatorvos működött a községben. 171 A társadalombiztosítás kiterjesztése, majd általánossá válása hozott új fejezetet az egészségügyi ellátás történetében az ötvenes évektől. A kommunális fejlesztés első lépésének, az utcaszabályozások után, a sáros időszakban alig járható utcák „kipallózását" tekintjük, amelynek során vastag fenyőpallókat raktak le a főbb utcákon 1870-től kezdve. 172 1914-ben készült el a községi népkert, Az öcsödi műemlék református templom és környéke az 1920-as évek táján
