Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
96 ÖCSÖD riás homlokzati tornya 1804-ben épült. 1856-ban felújították. 1857. december 29-én leégett, de hamarosan helyrehozták. 137 A református egyház kezében az iskolák hálózata a lakosság számát követve bővült. 1721-ben nemes Pápai István volt a tanító, de az iskola valószínűleg már 1715— 1716-ban megszervezésre került. (Feltételezések szerint az 1620-as évekbeli visszatelepülési kísérlet idején is volt tanítás Öcsödön. 138 ) 1772-ben külön fiú- és külön leánytanító működött: Árva Jánoshoz 90 fiú, Csatári Dánielhez 57 leány járt. Mindkét tanítót a község és az egyház közösen fizette. 139 1800 körül már öt tanítója volt a településnek, az iskolát irányító rektor latint is tanított (1824-ig). 1827-ben 3 fiútanító elé 216 gyerek, 2 leánytanító elé 185 tanuló járt, 140 ami jobb arányt mutat, mint az 1850-es évek elején iskolát látogató 252 fiú és 190 leány számából kiderül. 141 (Az 1860-as évek elején a tanköteles korú öcsödi fiúk 37%-a és a lányok 48%-a nem járt iskolába. Ez az arány rosszabb volt a környékbelieknél. 142 ) Az Eötvös-féle 1868. évi népoktatási törvény után a népiskolák és a tanítók száma is gyarapodott. A megélhetés gondjai, a tanyai lakosság megszaporodása és szemléleti okok miatt az iskolába járás elsősorban októbertől márciusig tartott, mert a gyerekeket dolgoztatták a szülők. Az iskolák fejlesztésének egyik szakasza a századforduló tájáig tartott. A tantermek száma a belterületen nyolcra nőtt (7 református és 1877 óta egy zsidó tanítóval), a tanyavilágban pedig 1876-1912 között négy egytanítós iskola létesült (Körösöntúli, Veresegyházi, Gödénylaposi, Bábockai iskola). 1898 óta iparos tanonciskola is volt. Az első óvodát 1895-ben szervezték meg. 143 A másik szakaszt az ún. Klebeísberg-program keretében 1925-1928 között épült három belterületi tanterem jelenti. 1928-tól ennek megfelelően 9 belterületi és 4 tanyai iskola működött Öcsödön, ugyanannyi tanítóval. 144 1932-ben a faluban 730, a tanyavilágban 293 volt az iskolába járó gyerekek száma. A hatosztályos elemi iskolának többnyire az alsó négy osztályát végezték el. 145 1932-ben a református egyházközségnek már megoldhatatlan terhet jelentett az iskolák fenntartása. Miután az állami kezelésbe történő átadás nem volt járható út, nagynehezen sikerült megállapodni a politikai községgel az iskolák költségeinek 5050%-os viselésében. 146 1942-ben felmerült polgári iskola felállításának terve, de a háborús idők miatt ez nem valósulhatott meg. 147 Az iskolázás sok nehézség árán elért eredményeit mutatja, hogy a hat évnél idősebb lakosok körében 1941-ben 7,5%-ot, 1949-ben pedig 4,3%-ot tett ki az analfabéták aránya. 148 1941-ben 35 főnek, 1949-ben 64 főnek volt a községben érettségi bizonyítványa, s 16 személynek felsőfokú iskolai végzettsége. Év 6. életévüket betöltött Analfalakosok béta száma Általános iskola Középiskola ír-olvas osztálvát végzett 1-5 6-7 1-4 éretts. Főiskolát végzett 1941 1960 7179 5671 542 243 1352 3083 2788 2038 2029 103 440 10 55 35 69 16 39 A felszabadulás után már az 1945/46-os tanévben megkezdték az általános iskola kiépítését, amely az 1948/49-es tanévtől vált teljessé. Az 5-6. osztályokban az 1946/47-es tanévtől elindult a szakrendszerű tanítás a felső tagozatban. 149 Az iskolák államosítása előtti esztendőben a belterületen a református iskolában 15 tanító, a külterület négy iskolájában öt tanító dolgozott. 150 Az 1948-ban végrehajtott államosítás során a községi óvoda (2 tanteremmel és egy lakással), a református iskola (a község belterületén 9 tanteremmel és hét tanítói lakással, a tanyavilágban 3 tanteremmel és 3
