Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

94 ÖCSÖD A juhtartásban Öcsöd szintén ismert hely volt. Részint már a XVIII. század közepén is magas létszámmal, másfelől a komoly bevételt biztosító, rendszeres gyapjúeladással. (1838 őszén pl. 131 helybeli juhosgazda 6984 font gyapjút adott át a pesti kereskedőknek, 8380 forint értékben.)

116 A múlt század utolsó harmadától az uradalmi juhtartás erősödött meg, néhány birkát azonban minden tanya körül tartottak a parasztok is. Az utóbbi időkben a termelőszövetkezetek is foglalkoztak a juhászattal. 8. A község ipara a mezőgazdasági termeléssel szoros kapcsolatban, a helybeli szükségletek szerint fejlődhetett. Az első kézműiparosokról 1744-ből vannak adataink. Számuk ekkor három volt. 1754-ben csak két iparost jegyeztek föl.

117 1773-ban 20, 1794-ben 19 kézműves élt Öcsödön.

118 Az 1828. évi országos összeírásban 35 helybeli iparos szerepel, akik közül egész esztendőben munkája volt mintegy negyven százaléknak, a többi az év egy részében az agrártermelésben talált keresetet.

119 1831-ben alakult meg a község első céhe: a kovács, kerékgyártó, lakatos és asztalos céh, mindössze 18 körüli létszámmal.

120 A többi öcsödi iparos a közelebbi nagyobb települések céheinek volt a tagja (Mezőtúr, Szarvas, Kunszentmárton). Számosan voltak a céhen kívüli kontárok, akiket 1850-től kezdve hivatalosan is megtűrtek. A céhek 1872-ben törvényben kimondott megszüntetéséig még egy ács és molnár céh is létrejött Öcsödön. A céheket felváltó ipartársulatokból (1873-ban) a községben kettő alakult: a kisebb létszámú ács és molnár ipartársulat, valamint az összes többi szakmát egyesítő ipartársulat.

121 Az ipartársulatok megszűnésével az 1893-ban alakult, s akkor 130 taggal, azaz önálló iparengedélyessel rendelkező Öcsödi Ipartestület fogta össze a kisiparosokat érdekvédelmi szervezetként.

122 A századvégig elért kisipari fejlődés Öcsöd egész történetében a csúcsot jelentette. Hátterében a paraszti gazdálkodás megerősödése és a hetipiacok forgalma állt. 1900-ban 180 önálló iparos, 212 segéd és munkás, 33 tanonc és 14 szolga dolgozott az öcsödi kisiparban; az iparból élő eltartottak száma 714 volt. A mesterek közül segéd nélkül dolgozott 128, eg\ segéddel 43, két segéddel 16, 3-5 segéddel 6, hatnál több alkalmazottal 2. A legnépesebb iparágak: 40 kovácsmester, 24 asztalos, 31 ács, 54 cipész és csizmadia, 33 szabó. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 32 kovács, 7 lakatos, 31 szabó, 46 cipész, csizmadia, 5 hentes, mészáros, 1 kőműves, 24 ács dolgozott Öcsödön. A gép- és hajógyártásban 15 főt, téglagyártásban 2 főt, asztalosiparban 6 főt, fonó- és szövőiparban 4 főt, malomiparban 12 főt, szeszgyártásban 1 főt, vegyészeti iparban 1 főt, a vendéglátóiparban pedig 28 főt foglalkoztattak ebben az időben. Egyéb iparágakban 49 fő tevékenykedett.

123 A századforduló után, jórészt a gyári termékek térhódítása miatt, az öcsödi kisipar visszaesett. Az iparos mesterek száma 1924-ben 115, 1927-ben 139, 1928-ban 130, 1934-ben 151 volt az ipartestületben.

124 Az 1930. évi népszámlálás 163 önálló iparost és azoknál összesen 218 főnyi segédszemélyzetet (176 segédet, 26 tanoncot) tüntet fel. Az önálló iparosok közül 115 egyedül, 46 pedig egy-két segéddel dolgozott. Három vagy annál több segédje csak öt mesternek volt.

123 A gépi ipar legelső hírnökei Öcsödön a malmokban használt gőzgépek (1885-ben 2, 1901-ben 3 db). A jó minőségű gabona megőrlésére 1794-ben 7, 1816-ban 9, 1850ben 20 szárazmalom volt a községben. Az őket kiszorító kisebb gőzmalmok majd motormalmok közül az 1911-ben alapított Kulik-malom emelkedett ki. Ez az 1930-as években 24 óránként 250 mázsa őrlésére volt képes és 12-15 alkalmazottat tartott a főidényben.

126 1925-ben indult meg Öcsödön az áramszolgáltatás, a Békésszentandrási Keleti Szőnyegipar Részvénytársaságtól kiépített vezetéken.

127 Már 1935-ben felmerült a szentandrásihoz hasonló szőnyegüzem létesítésének terve.

128 Átmenetileg meg is szerveztek egy tanulóműhelyt női munkaerővel, akik azután a szentandrási Bagi-féle üzem bedolgozói lettek. 1942-ben jött létre nyolc kézi körkötőgéppel Molnár