Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

862 ZAGYVARÉKAS krajcár értékben. A jobbágyok haszna 875 rajnai forint és 20 krajcár. Emellett 606 kaszás réttel rendelkeztek, melynek tiszta haszna 606 rajnai forint. Földjeiket három nyomásban művelték, tiszta búzát, árpát és zabot vetettek. Szőlőjük nem volt. A jobbágyok állatállománya 78 ökör, 76 igás tehén, 38 fejős tehén, 28 három éven felüli, 7 kettő éven felüli növendékmarha, 290 három éven felüli és 28 két éven felüli ló, 342 juh, valamint 47 sertés. A jobbágyok a földeket nem trágyázták, mivel tűzifa hiányában trágyával tüzeltek. A Zagyva gyakran pusztította a határt. A legelő csekély volta miatt a Heves megyei Szentiván pusztán rendszeresen béreltek legelőt.

111 „Gazdag fekete földe szép búzát, árpát, kukoricát terem s még eddig trágya nélkül; rétjei kövérek, kár, hogy a Zagyva árjai rongálják. Sok lovat, s mivel másutt bérelnek pusztákat, sok és szép szarvasmarhát tenyészt, erősen fuvarozik."

112 A tagosítás 1858-ban ment végbe, határa ekkor 4965 kh. Ebből szántó 3404, rét 861, legelő 225 kh, a többi belsőség. Az utcasorokat és a dűlőutakat befásították, a községi faiskolát 4800 négyszögölön fogadott kertész gondozta. 1855-1907 között nyolc alkalommal volt jelentős árvíz a határában.

113 A művelési ágak megoszlása az elmúlt száz év alatt az alábbi módon változott meg:

114 Év 1865 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh Szántó 3403 4096 4106 3952 4791 4655 Rét, kert 861 41 47 30 88 139 Szőlő 8 3 Legelő 225 13 26 239 68 35 Erdő 6 3 2 6 7 10 Nádas 8 Terméketlen 468 428 441 456 572 676 Összesen 4963 4589 4622 4691 5526 5518 A rétek és legelők rovására hosszú ideig jelentős mértékben nőtt a szántóterületek aránya. Az állatállomány változása az alábbi képet mutatja:

115 Év 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db Szarvasmarha 792 734 816 712 1024 825 1266 Ló 757 662 663 587 493 431 170 Juh 57 118 3 10 341 Sertés 1054 735 2312 928 2011 1977 3768 A második világháború jelentős károkat okozott az állatállományban. 1945 májusában 454 szarvasmarha, 285 ló és 484 sertés volt a községben, november végén pedig 393 szarvasmarhát, 314 lovat és 606 sertést számoltak össze a településen.

116 A vizsgált időszakban a háborús károk okozta ingadozástól eltekintve többé-kevésbé egyenletesen növekedett a szarvasmarha- és a sertésállomány. Ingadozást csak a juhok száma mutat, a juhtenyésztés azonban itt soha nem vált igazán jelentőssé. 8. A szandzsák-összeírásokban a foglalkozásnevet viselő személyek jelenléte számottevő (Nyíró, Mészáros, Szabó, Takács, Vágó), de ez csupán feltételezésekre ad lehetőséget.

117 Az újjátelepüléskor, 1726-ban egy mészáros, 1727-ben egy másik mé-