Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ZAGYVAREKAS 863 szaros van jelen Rékason, s 1728-ban azt vallják, hogy mesteremberük nincs, 1729-ben pedig egy harmadik mészárost és molnárt írnak össze.

118 Az 1760-as adóösszeírás egyegy kovácsot, molnárt és mészárost sorol fel, s a zsellérek között 3 takácsot és 1 csizmadiát. Az 1828-as összeírásban 12 mesterember neve szerepel. A század első felében rendszeresen fuvaroztak a rékasiak.

119 Az 1848/1849. évi honvédek közül 4 volt kézműves.

120 A XIX. század második felében jelentős mértékben nőtt az iparral foglalkozók száma. A XX. század első felében a népszámlálások az ipari egységek alábbi csoportjait különítették el:

121 Év 1900 1930 Segéd nélküli 40 48 1 segéddel dolgozó 10 12 2 segéddel dolgozó 6 1 3-5 segéddel dolgozó 2 1 1910-ben a népszámlálás 9 kovácsot, 4 lakatost, 1 gép- és hajógyártásban dolgozót, 8 asztalost, 2 fonó- és szövőiparban dolgozót, 4 szabót, 9 csizmadiát és cipészt, 1 papíriparban foglalkoztatott személyt, 7 molnárt, ill. malomipari dolgozót, 5 hentest és mészárost, 7 ácsot, 7 vendéglátóipari dolgozót és 7 egyéb iparost sorolt fel.

122 1930-ban Zagyvarékason 4 asztalost, 5 ácsot, 2 bognárt, 6 cipészt, 6 cséplőgép-tulajdonost, 1 fodrászt, 1 kéméyseprőt, 5 kovácsot, 3 szabót és 3 takácsot említenek. Legnagyobb ipari üzeme ekkor Scholcz Arthur gőzmalma (mely 1910-ben 80 LE-s, 6 munkást foglalkoztat), továbbá G. Csák József és Lovász János darálómalma.

123 A háziiparon belül ekkoriban a szövő- és fonóipart, valamint a kosárkészítést tekintik jellemzőnek.

124 1950-ben 2 kőművest, 3 borbélyt, 4 asztalost, 2 bognárt, 2 szikvízgyártót, 6 kovácsot, 5 hentest, 7 cipészt és 2 szabót írtak össze, s a zagyvarékasi gőzmalom, valamint Csák József darálómalma működött a településen.

125 1955 végén Rékason 33 kisiparos dolgozott, közöttük 11 cipész és csizmadia, 2 fodrász, 4 kovács, 2 kőműves és 4 szabó.

126 1960-ban állami ipartelepe nem volt, a szövetkezeti ipart az Újszászi Vegyesipari KTSZ két helyi ipartelepe jelentette. Ekkor 13 kisiparosa volt, egyebek mellett 2 asztalos, 3 cipész, 1 kőműves és 1 szobafestő.

127 A kereskedelmi tevékenységre mutató megbízható adatok a XVIII. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1726-ban egy kocsmáros, 1727-ben pedig egy másik kocsmáros található a községben. 1728-ban azt vallják, hogy kereskedő, pálinkafőző nem él közöttük.

128 1760-ban egy görög boltosa és kocsmárosa van.

129 A zsidó kereskedők 1851-től jelennek meg a forrásokban, lélekszámuk 1851-ben 9, 1867-ben 66, 1900-ban 55.

B0 Más adatok szerint 1851-ben 47 kézműves és 2 kereskedő élt a faluban.

131 A kereskedelem fejlődése a múlt század második felétől gyorsult fel. A Zagyvarékasi Hitelszövetkezetet mint az OKH tagját 1888-ban alapította gróf Károlyi Sándor Pest Megyei Hitelszövetkezet néven, később Hazai Hitelszövetkezet, 1898-tól pedig a legelőször említett néven működött. Székháza 1907-ben épült fel. Tagjainak száma 1937-ben 1150 fő volt, míg éves forgalma 890 630 pengő. A Keresztény Fogyasztási Szövetkezet a századfordulón alakult, s 1919-ben alakult át Zagyvarékasi Hangya Szövetkezetté. Tagjainak száma 1937-ben 774, éves forgalma 45 000 pengő fölött volt.

132 1930-ban 10 baromfikereskedő, 1 marhakereskedő, 13 vegyeskereskedő, 8 kocsmáros és vendéglős, 4 gabonakereskedő, 5 mészáros, 2 pék és 3 dohánytőzsdés van Rékason. Szálláslehetőség ekkor a községben nem volt, a vasútállomáshoz azonban minden szerelvény érkezésekor autóbusz járt ki.

133 1945-ben a közellátási szövetkezetnek 17 üzlete és 805 tagja volt.

134 A helyi földműves-szövetkezet 1946. november 24-én alakult meg 54 taggal.

135 1960-ban 11 kiskereskedelmi bolt működött a községben, közöttük 4 élelmiszer,