Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
ZAGYVAREKAS 861 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1957 Rákóczi 278 36 Vörös Brigád 540 53 1961 Béke 5972 908 7. Időben a mezőgazdaságra vonatkozó adatok közül az első jelentős a lótenyésztésre utal. 1402-ben Rékason 230 ménesbeli lovat foglaltak le egy per során. 100 Az 1546-1590 között készült szandzsák-összeírások szerint búzát, rozsbúzát, árpát (csak 1546-ban) termesztenek és kevés szénát gyűjtenek. 1580-1590-ben említik a lent is. A gabonatermelés családonkénti átlaga 1562-re majdnem megkétszereződött, de 15801590-re közel felére csökkent. A sertések száma ugyanakkor 1546-1590 között közel tízszeresére nőtt, s a bárányok száma megháromszorozódott. Marhatenyésztése nem lehetett jelentős, mivel az elbitangolt jószágok után szedett bírság összege alacsony volt. A méhkasok száma jelentősen gyarapodott, 1546-ban 15 db, 1562-ben 75 db, 1580-ban 125 db, 1590-ben 428 db. A méhészet és a sertéstenyésztés méretei messze meghaladták a lakosság saját szükségleteit. 101 Az 1570. évi urbáriuma szerint szőlői és rétjei nincsenek, szántóföldjei elégségesek. 102 Az újjátelepülés kezdeti időszakában 1715-ben 14 jobbágy és 3 zsellér 99 pozsonyi mérő földdel, s 61 kaszás réttel bírt. Szőlejük nem volt. 103 1720-ban 18 jobbágycsaládja közül 14-nek volt szántója, egyenként átlag 10,3 mérő gabona alá, 16-nak volt kaszáló rétje, melyet évente mindig ott jelöltek ki, ahol bővebben termett a fű. A szántóföld ekkor 71 Vi pozsonyi mérőt, a rét 49 kaszást tett ki. A szántókat azelőtt egy tagban hagyták és évente két vetésforgóban használták. Állandó rétjük, szőlőjük, erdejük nem volt. 104 Egy 1726. június 21-i fegyveres összeütközés alkalmával a rékasiak a Zagyván túli földjeiken éppen szénát gyűjtöttek, amikor a szentiványi nemesek és lakosok lóháton, fegyverrel rájuk rontottak. A tanúkihallgatás során említik a rékasiak kender- és káposztaföldjeit. 105 Az 1728-as összeírás szerint 30 jobbágy és 5 zsellér átlagosan 31,5 mérő szántóval rendelkezett, kaszáló rétjük nem volt. 106 A rékasiak birtokában 1728ban 54 jármos ökör, 8 uzsorás ökör, 39 hámos ló, 48 borjas tehén, 6 meddő marha, 15 harmadfű tinó és csikó, 95 fejős juh, 28 öreg sertés, 311 kila búza, 40 kila árpa volt. Külön hangsúlyozták, hogy boruk nem terem. 107 Bél Mátyás szerint a szántóföldjük sík és termékeny, de a Zagyva gyakran elönti, s mintegy ki van szolgáltatva annak. 108 Az 1760-as adóösszeírásban 174 jobbágy és 5 zsellér, 338 jármosökör, 229 hámos ló, 241 fejős és 1 meddő tehén, 230 gulyabeli marha, 58 ménesbeli ló, 1523 fejős juh, 124 sertés, 33 köpü méh, 3891 mérő kenyérgabona, 3097 mérő árpa, 183 mérő zab felett rendelkezett. Egy jobbágygazdaságra ekkor 1,9 igás ökör, illetve 3,2 vonójószág, egy családfőre 6,9 számosállat és 21,1 pozsonyi mérő kenyérgabona jutott. A rékasiak azt vallották 1768-ban, hogy határuk „igen kicsiny" és ezért igás és heverő jószágaikat bérelt földön kell tartaniuk. A helység rétjében 60 szekér széna terem 6 ökrössel számítva, ám ebben az áradások sok kárt tesznek. Sarjú sohasem terem, erdejük nincs. A Zagyvában szabad halászatuk van, mely „maguk szükségének enyhítésére vagyon". A földjeik jól termőek, két vetőre vannak osztva, az egyikben egésztelkes jobbágynak 3, a másikban 4 szántóföldje van, az elsőben és másodikban 25-25 pozsonyi mérőt tud elvetni. Egészhelyesnek jár még egy pozsonyi mérő kendermag alá való kenderföld. 109 A váci püspökséggel 1764-ben kötött contractus szerint a szántóföldek hat dűlőben vannak osztva. 1 ' 0 Az 1828. évi országos összeírás szerint a jobbágyoknak 1750 egész % pozsonyi mérős szántójuk van, melynek termése 3501 pozsonyi mérő, 2839 rajnai forint és 58
