Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

VEZSENY 841 A falu határát az úrbérrendezéskor negyedik osztályúnak minősítették, és így 32 kis­hold szántót és 12 kaszás rétet mértek ki véglegesen az egésztelkes jobbágyok szá­mára. A falu földesura, a Podmaniczky család 1788-ban a falu határában 104 kh, Bö­könye pusztán 756 kh majorsági földet birtokolt, tehát a határ fele földesúri kezelés­ben volt. 89 II. József népszámlálása szerint Vezseny társadalmi rétegeinek megoszlása a kö­vetkező: 90 Pap Nemes 1 9 Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse Paraszt 1 57 57 Zsellér 85 Egyéb Szabadságolt katona 1-17 éves sarj 35 1 163 Együtt Nők 409 383 Jogi népesség 792 9 kisnemes élt a faluban jobbágytelek nagyságú földön vagy éppen zsellérként. Fel­tűnő a zsellérek túlzottan nagy száma. Ez a földesúri birtok meglehetősen nagy ki­terjedésű területével magyarázható. A Vezsennyel szomszédos Tiszajenő puszta bir­tokjogát a cibakházi földesúri család, a Földváryak visszaszerezték 1801-ben, s ettől kezdve bérbeadás útján hasznosították. Előbb a Podmaniczkyak vették bérbe, de 1818-tól a tulajdonosok megengedték a vezsenyieknek, hogy a bérlő Podmaniczky­val megegyezve szőlőt telepítsenek a homokos talajú pusztán. E bérlet lejárta után a szerződés továbbra is érvényben maradt, mert a következő bérlő, Blaskovits Ber­talan is megerősítette. Az első öt évben, amíg a szőlő termést nem hozott, 2 forint bért fizettek egy hold szőlő után, ezt követően a bérlő heteddézsmát szedett. 91 Az úrbéri és majorsági földek elkülönítése a negyvenes évek elején ment végbe, köz­ben a vezsenyi jobbágyok panaszt tettek a Podmaniczky család ellen méltatlan kö­vetelése és árendái miatt. Az 1844-ben befejezett elkülönítés eredménye: a job­bágyság 978 kishold szántón, 279 kishold réten kívül 1405 kishold legelőt, 10 hold füzest és 30 kishold kenderföldet kapott meg. A Podmaniczky birtokot 1851-ben Wodianer bécsi kereskedő vette meg, s majorföldként 800 kh szántót birtokolt. 92 1852-ben, a jobbágyfelszabadítás után a jobbágytelkek megoszlása a következő volt: Telekmennyiség összesen 20 3 U telek. Ebből negyed telek 44, fél telek 18, há­romnegyed telek 1. A községben ugyanekkor 265 ház volt. Ebből 6 urasági, 63 tel­kes ház, 186 zsellérház, a többi építmény középület volt. 93 A századfordulón a község lakosságának egy része a falutól 7,5 km-re lévő vezse­nyi szőlőkben lakik, azaz a mai tiszajenői részen. 1913-ban az 1665 főnyi lakosságból 55 Bökönyemajorban élt, ezek nagyobb része cseléd. 315 fő a szőlőkben lakott, ők önálló gazdák, de szőlejükön kívül más földjük nemigen volt. 94 1926-ban a községben 339, külterületen 183 ház volt, s a dinamikusan fejlődő szőlőkben ekkor már 554 lakos élt. 95 A döntően mezőgazdaságból élő lakosság foglalkozási megoszlása 1910-től kezdve így alakult: 96

Next

/
Thumbnails
Contents