Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

842 VEZSENY Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság 566 760 370 Ipar 40 52 123 Kereskedelem 8 13 12 Közlekedés 5 13 10 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 13 31 Véderő 2 Napszámos 7 Házi cseléd 19 Egyéb 13 52 46 Összesen 673 921 561 1910-ben a lakosság 85%-a dolgozott a mezőgazdaságban, s az ipari munkások között feltüntetetteket is inkább a helyi kisipar foglalkoztatta. A lakosság jelentős, nincstelennek számító hányada tiszántúli (Bagi, Almássy) birtokokon vállalt részesaratást, summás munkát. A foglalkozási struktúra a földosztás hatására alig változott. 1960ban a község lélekszáma csökkent a kivált Tiszajenő (Vezsenyi szőlők) lakosságával. Ekkor már csak 66% élt mezőgazdaságból, s az iparból élők száma az 1910. évi 6%-ról 22%-ra emelkedett. Ezek jó része bejáró munkás, akik Szolnok gyáraiban, üzemeiben kaptak munkát. Az 1960-as évektől ez szinte általános gyakorlat lett, s napjainkban Vezsenyben majdnem minden családnak van olyan tagja, aki Szolnokra jár dolgozni. A birtokmegoszlás 1910-től: 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 174 0-1 kh 214 109 kh 0-1 kh 68 1-5 kh 297 728 kh 1-5 kh 273 5-50 kh 137 1673 kh 5-10 kh 104 10-100 kh 50 50-100 kh 1 59 kh 10-25 kh 25-től kh 88 11 100 kh felett 1 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000 kh 4 2 1118 kh 1226 kh Összesen: 225 655 4913 kh 544 A XX. század elejének egészségtelen birtokmegoszlása a Nagyatádi-féle földosztással sem sokat változott, de mégis módosult, mert ekkor 216-an jutottak összesen 551 kh földhöz 2,5 kh átlaggal, s 37-en kaptak házhelyet 8 kh nagyságban.

97 A 2,5 kh-as nagyság azért jelentett sokat, mert új területen, a szőlőkben mérték ki, s ezen a szőlőt telepítők életképes, bár szerény jövedelmű gazdaságot hozhattak létre. A földosztás utáni eredmény jelzi azonban az igazi változást. Az 1948. március 31-i kimutatás szerint a földosztáskor 234 igénylő kapott összesen 910 kh nagyságú földet.

98 Vezsenyben 1950. november 30-án alakult meg az Alkotmány III. típusú tszcs, amely 32 taggal 320 kh földterületen gazdálkodott. Első elnöke Márkus Józsefné volt. 1951-ben Rákóczi néven újabb tszcs alakult, amely szintén III. típusú volt. Ezt követően a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma az alábbiak szerint alakult:

99