Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
820 ÚJSZÁSZ kézre jutása után az Ujszászy család új generációja marad itt birtokosként. A kezdetben Újszászon helyben lakó nemes család a szandzsák-összeírásokban rajaként szerepelt az újszászi jobbágyokkal egy sorban. Nem sokkal később az Ujszászy család kettészakadt, s a nagyobb rész kényszerűségből elhagyta birtokát, s végvári vitéznek állt. Ujszászy Sándor mint valamelyik Perényi hadnagya 1552. július 27-én hősi halált halt Temesvárnál. 78 Ujszászy László és testvére, Lőrinc 1559 előtt valamikor Egerbe szökött Újszászról, s feltehetően részt vettek Eger 1552. évi sikeres védelmében. Ujszászy Lőrinc 1570-ben Eger várnagya és Ujszász birtokosa. 79 Ujszászy Lőrinc 1583 és 1586 között Pest vármegye alispánja. 80 Az Újszászon maradt családtagok 1546-ban egy háztartásban éltek: Újszászi Bertalan, valamint Benedek és János nevű testvérei. 81 1557. július 12-én Pozsonyban Tápióbicske birtokába beiktatják Zyraky Balázst, s ennek során az egri vitéz Ujszászy Lőrinc és a török rája Újszászi Bertalan egymás mellett található a királyi emberek sorában. 82 Ujszászy János 1570-ben Pest megye törvényszékén a néhai Gombay György lánya, Erzsébet ellen pereskedik. 83 1598-ban Nógrád megyében szerepel Ujszászy János, akinek ekkor Daróczi az előneve, valószínű ő is elhagyhatta Újszászt. 84 Az 1560-as évek végén Újszászon lakhat Ujszászy Mihály, mert 1567. február 23án a leleszi konvent előtt Kemecsey Anna, özvegy Kántor Gáspárné, mint első férje rokonára, Ujszászy Mihályra bízta a Pest megyei Albertiben lévő birtokrészét és Thete pusztát, mivel távoli lakása miatt azokat megvédeni és gondozni saját maga nem képes. 85 Az Ujszászy család Pest megyei ágának tagja Ujszászy Dorottya, ki 1643. február 26-án Füleken ügyvédet állított Pest-Pilis-Solt megye hatósága előtt, s ebből következőleg még voltak birtokai Pest megyében, feltehetően Újszászon. 86 Ujszászy Györggyel, akinek két lánya volt, Dorottya Balassa István, Erzsébet Török Bálint neje, a XVII. század első felében férfi ágon kihal az Ujszászy család. 87 A település a XVII. században több birtokos kezére jutott. Egy tanúvallomás szerint az Újszászon lakó Csányi Máté Battik János, Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírójának jobbágyaként szerepel. 88 Ujszász pusztát 1727-ben Orczy István, Horváth István, Perczel János, Bartal István, Péli János, Vigyázó Márton, Vajda András özvegye Battik Helena, Gulyás István és Kiss András birtokolta. 89 Török földesura 1546-ban Hamza ziamet-birtokos, a budai vilajet defter kethüdája 1559-ben Dur Ali bég szekszárdi mirliva, hászbirtokos. Újszászt 1562-ben a szultáni hászbirtokok között találjuk, 1567-ben Mahmud bég, Székesfehérvár mirlivája kezében van Bakos és Csákvár vakságaként. 1580-ban haszonélvezője fele-fele arányban Mahmud bin Abdullah ziámet-birtokos és Ali bin Kászim tímár-birtokos. A budai szpáhik közül Mahmud tímár-birtokosnak 1629-1630-ban 1275 akcse zsold járt Ujszász jövedelméből. 90 A XVIII. század második harmadában teljesen az Orczyak birtokába jutó pusztára 1744 körül 9 majorsági család települt. A falu tehát nem mint jobbágy közösség kezd újjáéledni. (Ez a jellegzetessége egyébként lényeges a XIX-XX. században is.) Az Orczyak majorsági népe közé 1754-ben megtelepedett 4 jobbágy és 1 özvegy, 1760ban pedig már 11 jobbágycsalád élt Újszászon. 91 1770-ben az Orczy birtokon 13 telkes jobbágyot és 4 házas zsellért írtak össze, kiknek a kezében 11 úrbéres telek volt. A jobbágy társadalom differenciáltságát mutatja, hogy 3 fő 1 V2, 2 fő 1, 2 fő 7 /s, 2 fő 6 /s, 4 fő V2, 2 fő pedig Vs úrbéres telekkel rendelkezett. 92 1772-ben 12 jobbágy és 13 házas zsellér 162 rovás után 173 forintot, s 35 V2 dénárt fizetett. Egy másik 1772. évi összeírás 12 jobbágyot és 15 házas zsellért említ. 93 Az 1786. évi népszámlálás az alábbi képet mutatta: 94
