Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÚJSZÁSZ 821 Pap Nemes 2 Polgár 1 Polgár és paraszt örököse 12 Paraszt 14 Zsellér 125 Egyéb 26 1-17 éves sarj 144 Együtt 324 Nők 305 Jogi népesség 629 A

II. József-féle kataszteri felmérés adatai szerint 1618 kh szántó és 7928 pozsonyi mérő szemestermény esett az allodiális, míg 277 kh szántó és 1629 pozsonyi mérő termény az úrbéres birtokkategóriára. Az allodiális népesség 1825-ben a Malomszögben 126, Szászberken 42, Tápión pedig 15 főt tett ki.

95 Az 1828. évi országos összeírás Újszászon 11 jobbágyot, 81 házas zsellért, 5 háznélküli zsellért, 1 jobbágy testvérét, 15 nőtlen fiút, 5 leányt, 12 szolgát és 125 házat említ. Orczy György allodiumán 30 cseléd élt.

96 A század közepén Orczy György Malomszög majorjában 136, Göbölyjárás majorjában 121, Szászberek majorjában 130, Keglevich László bérlő Tápió pusztáján pedig 48 majorsági lakos élt. A hatalmas majorsági birtok mellett az úrbéres föld 1851ben csak 286 hold szántó, 110 hold rét, valamint 552 hold legelő, azaz mindössze 948 hold a 9099 holdas határból. Az úrbériség tehát összesen 9,56%-ot tett ki.

97 FelsőSzászberek (Heves megye) 379, Nagy bögöly járás 259, Tápió 123 és Rózsás 51 pusztai lakossal bírt 1867-ben. 1900-ban Felső-Szászbereknek 619, Nagybögölyjárásnak 426, Tápiónak 147, Rózsásnak pedig 95 lakosát írták össze.

98 Újszász jól termő földje mindig vonzotta a környező lakosságot. 1850 után több jászberényi vásárolt itt földet, s épített rajta tanyát. 1880 után Jászalsószentgyörgyről költöztek be családok Újszászra." Társadalmának alakulását a keresők számán keresztül a következő táblázat adatai alapján követhetjük nyomon:

100 Összesen 1910 1489 Keresők 1949 2508 1960 Mezőgazdaság 1038 1401 850 Ipar 126 248 650 Kereskedelem 31 48 142 Közlekedés 85 490 724 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 36 69 Véderő 11 Napszámos 54 Házi cseléd 65 Egyéb 43 252 740 3106 A XX. század első felében jelentősen megnőtt az iparban és kereskedelemben, főként pedig a közlekedésben dolgozók száma és aránya. Ebben Szolnok közelsége s Újszász vasúti csomóponti jellege játszott döntő szerepet. 1960-ra a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 30% alá csökkent. Az ipari munkaerő jelentős része Szolnokon dolgozik, de többen Budapestet is felkeresik.