Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÚJSZÁSZ 819 gyülekezett. A 6. hadosztály 1919. június 29-én Újszász-Tápiószelén állomásozott.

61 Szolnokot 1919. július 31-én éjjel román csapatok szállták meg. Augusztus l-jén délben a Vörös Hadsereg I. hadtestének csapatai Új szászt is érintve foglalták vissza a várost. A következő napon azonban már újra román csapatok vonultak át Szolnok és Budapest felé.

62 A megszálló román csapatok Új szászon hadifogolytábort rendeztek be, ahol egyes becslések szerint 6000 vöröskatonát, baloldali gondolkodású embert és magyar hazafit őriztek. Ide internálták például a jánoshidai direktóriumot is. A román hadsereg visszavonulását követően a fogolytábor őrizetét 2 tiszt és 200 főnyi karhatalom vette át.

63 A két világháború közötti időszakban több alkalommal „kommunista mozgolódásokat" említenek Új szászon. Az MSZDP-nek 1943-ban helyi csoportja is alakult Földi Pál vezetésével. Ugyanebben az évben a summások bérköveteléseik teljesítése végett ülősztrájkot kezdtek, ám a csendőrség ezt végül megakadályozta.

64 A II. Ukrán Front csapatai 1944. november 4-én Kőtelek-Besenyszög-ÚjszászCeglédbercel vonalon indítottak támadást észak felé. A Zagy varékas térségében kezdett német páncélos ellenlökés következményeként rendkívül súlyos harcok alakultak ki, de még ezen a napon felszabadult Újszász.

65 A harcok során számos lakóház és középület megrongálódott, s a németek 4 közúti és vasúti hídját is felrobbantották, csupán egy maradt épen.

66 1945. január 25-én alakult meg az MKP helyi szervezete Zachar József vezetésével. Egy 1945. június 12-én kelt kimutatás szerint az MKP Zachar József vezette csoportja 84, a Szilvási Elek vezette Nemzeti Parasztpárt 600, a Zombori Mihály vezette SZDP 90, míg az FKgP 16 taggal rendelkezett itt. A helyi szakszervezetek közül a Földmunkások Szabad Szakszervezete, az Iparosok és Kereskedők Szabad Szakszervezete, valamint a Vasutasok Szabad Szakszervezete volt a legjelentősebb.

67 Új szászt az 1946. évi területi rendezések során kapcsolták Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok megye szolnoki járásához.

68

1945. június 26-ig 3742 kh föld kiosztására került sor, ebből 517 igénylő részesült. A földosztás befejezéséig a juttatottak száma 524-re, a földterület 4167 kh-ra növekedett.

69 A község első termelőszövetkezeti csoportja 1949. október 10-én alakult meg Szabadság néven. A kezdetben csak 16 fős tagságú csoport létszáma és területe megnőtt: hamarosan 84 család 1060 kh földterületen gazdálkodott. 1951-ben Bem néven alakult meg a község másik termelőszövetkezete.

70 A tanácsi választások 1950. október 22-én zajlottak le, elnökké Tóth Imrét választották.

71 A tanácsnak 81 rendes és 41 póttagja volt, míg a tanácsi apparátus száma 15 főt tett ki.

72 6. Újszász és Rékas földjén 1347-ben Ácsai Berend fiai Márton, Berend és Gergely osztozkodtak a budai káptalan előtt. A Galga-völgyi Ácsa településről nevét vevő család eredete ma még tisztázatlan.

73 Háromnegyed évszázad múlva, 1424-1425-ben István fia Nagy (Magnus) János, Péter fia Tamás, és Miklós fia Péter újszászi és szarvasi jász kapitányok kezében van a település, amikor Zsigmond király megállapítja évi adójukat és hadbavonulási kötelezettségüket.

74 Mátyás 1462-ben az itt birtokos Gozthany Pál, Újszászi Mihály pap, Újszászi György és Újszászi Mihály jogait megerősíti.

75 Az 1465. évi újszászi határjárás során Újszászi Péter fia Mihály és János fia György, Gosztan Pál magister, a felséges asszony testvére és kancellárja Lukács, valamint Újszászi Márton szerepelnek birtokosként.

76 Ujszászy Péter 1511. május 16án a budai káptalan előtt tiltakozott a maga és rokonai nevében, hogy Csekekáthai Mátyás a néhai Ujszászy Mihály birtokrészét Ujszászon Pest megyében lányának, Orsolyának adta, valószínűleg kiházasítás gyanánt.

77 A mohácsi vész, illetve Buda török