Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Öcsöd 1. A köröstarcsai határtól a csongrádi torkolatig terjedő Hármas-Körös balpartján, a folyó egyik holtágát körülfogó község a megye déli részén. A külterületét kettévágó Hármas-Körösnek a szabályozások előtt húsznál is több kanyarulata volt az öcsödi területen. Az északi határrészt Túlakörösnek nevezik. A Körös-meanderek által tagolt határban a magasabb hátakon jó lösztalaj, az alacsonyabb részeken kötött réti agyag, a rossz lefolyású pontokon szik is található. Általában jó agrártermelési adottságokkal rendelkezik, bár a csapadékszegény zónában van.

1 Lakóinak száma 6494, ebből külterületen él 1910 fő, népsűrűsége 62,6, területe 18019 kh, lakóházainak száma 2012, a lakások száma 2056.

2 2. 1555: Eched Cumanorum, 1558: Ecved, 1559: Echet, 1634: Eöchöd, 1642: Eöczöd, 1715: Öcsöd, 1738: Ecsed, 1772: Eöcsöd.

3 Mai köznyelvi használata: Öcsöd. (A múlt század közepén a szűkebb környéken az egyes falurészek neve után Váncsod, Keserű, Kosároldal néven is emlegették a községet.

4

) Nevét, amely a személynévi használatú magyar öcs ~ ecs rokonságnévből jött létre,

5 első birtokosától kaphatta.

6 3. A folyóközeli árvízmentes peremen, a kiemelkedő hátságokon már az új kőkorban (i. e. 4300-2400) emberi települések voltak, az ún. Körös-kultúrához tartoztak. A múlt század végén kezdett régészeti feltárások során a Mogyoróshalmon nevezetes kőkori leletet találtak: egy emberformájú edényt, amely „Szentesi Vénusz" néven a szentesi múzeum egyik büszkesége lett. A határ számos pontjáról előkerült neolitikus leleteket először szintén a szentesi múzeum tárta fel. Az utóbbi években ÖcsödKováshalmon nagy jelentőségű ásatások folynak, s már eddig is gazdag újkőkori, népvándorlás kori és honfoglalás kori leletanyagot eredményeztek.

7 A falunak ma már csak a Körös-holtág melletti része mutatja, hogy Öcsöd a XIX. század eleji rendezésig ún. kertes település volt.

8 A szabályozás óta általában sakktáblás utcahálózatú.

f Tanyavilága kiterjedt volt. Az öcsödiek hagyományos népi kultúrája a Körös menti és a nagykunsági református magyarság jellemző vonásait mutatja, azon túl feltűnőbb sajátossága nincsen. Egyes régebbi szerzők az öcsödieket könnyen perlekedő, veszekedő hajlamú embe-