Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

82 ÖCSÖD reknek tartották.

9 Kiemelkedő volt a falu nagy arányú jószágtartása, régebben pedig a Körösben való halászat. Mint kubikosfalu is széles körben ismert. A tiszántúli magyar öltözetnek megfelelő öcsödi viseletről a reformkor elejéről jó leírás, az 1850-es évekből hiteles ábrázolások maradtak fenn.

10 4. Az 1715. évi országos összeírás előttről csak XVI. századi szórvánvos adataink vannak, melyekből a mai Öcsöd területén volt falvak számait vettük figyelembe. A népesség alakulása:

11 1562 1564 1567 1579/1580 15 12 11 24 10 18 14 19 27 39 8 7 1717 1720 1730 1744 Öcsöd 40 14 24 39 58 104 1754 1795 1805 1828 176 466 513 851 a) Ev 1557/15 családok Öcsöd száma Bábocka Veresegyház 4 Fejéregyház 7 1640 1715 b) Év 1786 1826 1827 1828 1839 lakosságszám 2580 4205 4311 4481 4541 1850 1869 1880 1890 1900 1910 5694 6348 7103 7875 8044 8014 1920 1930 1941 1949 I960 7634 7972 7784 7752 6494 A középkori népességgel folyamatosságot mutató, 1714-ben újratelepült öcsödi lakosság gyarapodásának a XVIII. század végéig a bevándorlás volt a fő forrása. Attól kezdve 1890-ig a kor általános arányait megközelítő természetes szaporodás útján nőtt a népesség. Számottevő visszaesést az 1831. évi kolerajárvány sem hozott. A megélhetés nehézségei, az elvándorlás és az egykezes következtében a századfordulótól 1949-ig stagnált a lakosságszám; attól fogva az ipari központok elszívó hatása, továbbá a mezőgazdaság csökkenő munkaerő-szükséglete miatt a népesség fogyása és a korösszetétel romlása folyamatos. A két világháború embervesztesége: 1914-1918 között 345, 1941-1945 között 242 fő. Az élveszületések száma az 1901-1914-es időszakban 238 és 292 között ingadozott évente, az első világháború alatt viszont alig haladta meg az évi százat. 1931-től végérvényesen a kétszáz alá szorult a születések évi száma, 1960 óta pedig mindössze egyszer érte el a százat.

12 5. A mai község területén öt középkori falu létezett a XVI. század végéig: A kun lakosságú Bábocka, Öcsöd és Tatárszállás, valamint Fehéregyháza és Veresegvház. Fehéregyháza 1297-től fordul elő az oklevelekben. A XV. században mezővárosi rangot kapott. 1580 után bekövetkezett pusztulása idején a szolnoki uradalomhoz tartozott. Területét 1714-ben csatolta Öcsödhöz a kincstár.

13