Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

818 UJSZASZ ból kiválthassa.

45 Buda várának visszavételekor, 1686-ban puszta volt,

46 s az is maradt az 1744 körüli évekig. Ekkor az Orczyak itteni majorságára 9 család települt, majd 1754-ben még 4 jobbágy család és 1 özvegy költözött. Ezzel kezdetét vette Új szász jobbágyközség újratelepülése.

47 A megerősödés, s községi bírói szervezet létrehozásának a jele, hogy 1771-ben községi pecsétet vésettek „UISZAS: 1771" felirattal. Az állított, kissé ovális vonalkeret felső harmadában boltívesen elhelyezett szöveg alatti mezőben hegyével balra, élével lefelé fordított vízszintesen lebegő aszimmetrikus ekevas fokából kinövő három gabonakalász látható, a középső egy kicsivel nagyobb. (A pecsét nagysága 20x23 mm.)

48 Újszászról 1848-1849-ben 32 honvéd vonult be, mindannyian nemtelenek és katolikusok. Egy-egy molnár, csizmadia, kovács és egy héber kereskedő kivételével mind földművesek voltak. A szabadságharc végén többen a komáromi várból tértek vissza elbocsátó levéllel.

49 Helyi forradalmi megmozdulásnak tekinthető, hogy az Orczyak majorsági jobbágyai 1849. május végén, illetve június elején megtagadták a kötelező szolgáltatások teljesítését.

50 Az 1820-ban vésetett tipárium „UJSZASZ HELYSÉG PETSETYE 1820" körirattal az 1860-as évekig volt használatban, amikor „UJ SZÁSZ KÖZSÉG" felirattal gumiból készült körbélyegzőt vezettek be a községi igazgatásban.

51 Újszász a XIX. század utolsó harmadában a Rákos-Szolnok vasútvonal egyik fontos gócpontja. Ennek Új szász-Szolnok vonalszakaszát 1872-ben adták át.

52 Az első világháborúban 950 bevonultatott ja közül 110 esett el. A hadiözvegyek száma 46, míg a hadiárváké 12 fő volt.

53 Az újszászi munkásmozgalom kezdetei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A „Független Szocialisták" ceglédi kongresszusán 1897. február 19-26., valamint március 5-19. között az újszászi küldöttek közül Balogh Imre több alkalommal is felszólalt.

54 Ebben az évben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén június-júliusban aratósztrájkok törtek ki. Július 8-án az Orczyak újszászi birtokán az aratók megtagadták a munkát, de nagyobb aratórész fejében újra dologhoz láttak.

55 Az abonyi járásban „földkereső" mozgalom indult 1903-ban, mely a jobbágyfelszabadítás és a tagosítás idejére visszamenően kereste a gazdák és a szegények valós, vagy vélt jogait. Újszászon a „földkeresők" Dessewffy Emil bükkönyét szállították el, s a termést vonakodtak visszaadni, mivel tulajdonuknak tartották a földet, ahol az termett.

56 A Szakszervezeti Értesítő 1907-ben rövid összefoglalást közölt a koalíciós kormány munkásellenes intézkedéseiről. Ezek sorában említik, hogy nem vették tudomásul a földmunkások újszászi csoportjának megalakulását.

57 Újszászon 1919. március 15-én tartották a Munkás-, Katona- és Paraszttanács alakuló gyűlését. A direktórium tagjai Varga Gergely, Lehoczky Gábor, Nyári Elek, Lukács Pál, valamint Szilvási Elek lettek. A munkástanács elnökévé Varga Gergelyt, jegyzőjévé Lehoczky Gábort, titkárává Gécsi Jánost választották.

58 Az abonyi járás községeinek küldöttei 1919. április 12-én Cegléden megválasztották az abonyi járás Munkás-, Katona- és Paraszttanácsát. A gyűlésen Újszász küldöttei Barta János, Tóth András, valamint Varga Gergely voltak, köztük az utóbbi a választási megbízott. A járási tanács tagjává választották mindhármukat.

59 A Keleti Hadseregparancsnokság 1919. április 28-án megparancsolta a Vármegyei Direktóriumnak, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéről a nemzetőrségektől begyűjtött fegyvereket az újszászi felvételező állomásra szállítsák.

m A hadseregparancsnokság naplójából kiderül, hogy 1919. április 27-én a „4. hadosztály harcképes csapatai - két zászlóalj és négy üteg - a Hortobágy csatorna vonalát tartják. A hadosztály zöme eltolásban Tápiószele-Újszász-Jászberény körzetében". A 4. hadosztály parancsnoksága április 29-én útban volt Újszászra, május elején pedig a hadosztály itt