Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

794 TÚRKEVE Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 1953 1955 1957 1961 Dózsa Népe Harcos Lenin Táncsics Vörös Csillag Dózsa Népe Harcos Táncsics Vörös Csillag Dózsa Népe Harcos Táncsics Vörös Csillag Zöld Mező Búzakalász Dózsa Népe Táncsics Vörös Csillag Új Élet Zöld Mező Búzakalász Táncsics Vörös Csillag 3 012 nincs adat 4 520 nincs adat 447 nincs adat 5 423 nincs adat 7 563 nincs adat 2 867 411 4 977 1072 5 304 693 8 601 1170 2 994 451 6 853 756 4 867 694 7 877 1187 305 36 3 800 370 1499 126 3 020 382 7 747 761 1 391 130 338 26 8 212 673 7 633 837 11 196 1044 A mezőgazdaság szocialista átalakulásával egyidejűleg államosították a malmokat és létrejöttek a kisipari termelőszövetkezetek, amelyek 1952-re szinte valamennyi magániparost, sőt háziiparban dolgozót is magukba foglalták.

152 7. Túrkeve közvetlen határát 1799-ben Vályi András úgy jellemzi, hogy közepes minőségű szántói, rétjei vannak, fája nincs, bora kevés.

153 Fényes Elek negyven évvel később gazdag fekete kerti földet említ és szarvasmarha-, valamint juhtartását emeli ki.

154 A város közvetlen környékén valóban vannak jó minőségű földek, főleg a Berettyó (régebben Túr vize) felől. Határának nagy részét még a XIX. században is víz járta. Az 1558-ban kelt urbáriumban említik Túrkeve erdejét, s azt, hogy a folyón szállíthatják a jobbágyok az ott kivágott fát.

155 Dobó István 1552-ben igyekezett megfékezni a kevieket, akik Csudabala falura és földjére rárohantak, s tőlük földeket rabolva el, a határjeleket arrébb tették.

156 Túrkeve város fejlődését a XVII. század elejétől nemcsak a kun jog kivívása eredményezte, hanem az is, hogy a szomszéd községek elpusztult határait magához tudta csatolni. 1852-ben a Túrkevéhez tartozó puszták területe és saját határának adatai a következők:

157 Csorba negyede 1782 kh, Kiskaba 2800 kh, Móric 8000 kh, Póhamara 2800 kh, saját határ 11 760 kh. Ezenkívül Ecsegpusztát legelőként folyamatosan béreli. A Berettyó és a Mirhó-foknál kicsapó Tisza vize a XVIII. század végéig Túrkevét is érintette. Túrkeve maga is részt vett 1785-ben a Mirhó-gát építésében a többi nagykun várossal együtt.

158 Határának azonban így csak kis részét mentesítette. 1850-ig a kevi puszta alatt, a Malomzugnál a kevi határba lépő Berettyó tavasszal több mint 6 ezer holdat is elöntött.

159 Az 1878-ban megalakult Hortobágy-Berettyóvidéki Belvízszabályozó Társulat 1892-ig a Berettyó két oldalán töltést emelt és tisztította a medret, s ezzel elhárította az árvízveszélyt. Ezt követően az addig víztől öntözött rétek, legelők száraz szikessé válnak.

160