Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÚRKEVE 791 A városi tanács megalakulására 1950. október 30-án a kultúrház nagytermében került sor. A végrehajtó bizottság első elnökévé Hegedűs Pált, elnökhelyettessé Tóth Lászlót, vb-titkárrá Hajnal Józsefet választották. A tanácstagok száma ekkor 91 fő, közülük 32 munkás, 32 szegényparaszt, 16 középparaszt, 2 kisiparos és kiskereskedő, 9 értelmiségi. A póttagok száma 46 fő. Közülük 14 ipari munkás, 18 szegényparaszt, 8 középparaszt, 2 kisiparos és kiskereskedő, 2 értelmiségi.

130 ( 1945. október 21-én 271 túrkevei kisbirtokos földműves-szövetkezetet alakított. Az FMSZ a társasművelésre összefogott emberek munkáját gépekkel és vetőmag juttatásával segítette. 1947-ben jött létre egy 140 kh-on gazdálkodó rizstermelési társulás, a Kossuth csoport, mely egy évvel később már több száz hold termőterülettel rendelkezett. Vezetője Vad András volt. A Kossuth csoport tevékenysége már elsősorban a termelésre és nem csupán az értékesítésre irányult.

131 A termelőszövetkezeti mozgalom közvetlen előzményeként 1948 decemberében már 20, táblás művelést folytató csoport működött Túrkevén, amely összesen 207 fővel 996 kh földterületen gazdálkodott. 1949 szeptemberében alakult meg a Táncsics termelőszövetkezeti csoport 39 fővel, 327 kh területen.

132 1949. január 13-án Túrkevén a Földművelésügyi Minisztérium által elrendelt vizsgálat kezdődött, mely után az addig megalakult 22 csoportból az előírt feltételek hiánya miatt 18-at feloszlattak. Csupán négy szövetkezet maradt talpon, a Petőfi I. típusú tszcs 11 taggal és 54,5 kh földterülettel, a Vörös Csillag III. típusú tszcs 10 taggal és 34 kh földterülettel, a Rákosi III. típusú tszcs 20 taggal és 85 kh földterülettel és a Dózsa II. típusú tszcs 10 taggal és 47 kh földterülettel. Ennek ellenére a szövetkezeti mozgalom lendülete nem esett vissza.

133

1950 elején alakult meg a Harcos III. típusú tszcs, a későbbi Búzakalász Tsz elődje 17 taggal és 176 kh földterülettel. Ugyancsak 1950-ben hozták létre a Gépállomást, mely a közös gazdaságok megerősödését jelentősen elősegítette. 1951 februárjában a város területén öt önálló termelőszövetkezet, egy III. típusú és négy I. típusú tszcs működött, melyek összesen 4992 taggal és 24 423 kh területtel rendelkeztek.

134 A mezőgazdaság kollektivizálását Túrkevén kezdettől fogva a többezer holdas gazdaságok létrehozása jellemezte. Ez a jelenség más telepükéseken csupán az 1960-as évektől következett be, míg korábban inkább a kisebb, néhány száz holdas tsz-ek alakulása volt az általános. Túrkeve szövetkezeti mozgalmának erejét bizonyítja az a tény is, hogy az MDP Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata és az 1956-os események a kollektivizálás lendületét nem törték meg. Történtek ugyan kilépések, azonban egyetlen termelőszövetkezet sem szűnt meg. Jellemző módon a kilépők sem az egyéni gazdálkodás útját választották, hanem új szövetkezeteket, az Új Élet és a Zöld Mező tszcs-ket hoztak létre.

135

1959 elejére Túrkevén véglegesen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése.

136 6. Túrkeve első említésekor és később is, sokáig, egyházi birtok. Lakói az egri püspök jobbágyai. A jogálláson az sem változtat sokat, hogy néhányszor magánbirtokként is feltűnik. Kezdettől fogva nagyobb település, a környék egyik központja, ahol az egri érsek adószedői vagy adóbérlői tartózkodnak (1531: Emericus Gáway, 1548: Nagy András, 1549: Vajda János). 1558-ban lakói közül 19 egésztelkes jobbágy és 8 zsellér volt, akik a cenzust úgy fizették, hogy Szent Mihálykor minden egésztelkes 1 forintot, Erzsébetkor, karácsonykor és Szent Györgykor 2 dénárt adott, tizedet árpából, gabonából, kétszeresből, bárányból és méhekből vettek tőlük. Kötelesek voltak a malomgátakat rendbehozni, a Zaránd megyéből odaszállított decimákat a Tiszáig fuvarozni, hivatalos levelet továbbvinni, az egri provizorátus borait saját szekerükön szállítani és kimérni. A kevi erdőt ugyanakkor szabadon használhatták, fáját a Berettyón szállíthatták, a halászatért pedig személyenként 1 forintot fizettek. Ugyanekkor intéz-