Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tomaj monostora 1. Tomaj monostora Szolnok megye északi, már tiszántúli részén terül el. Természetes élő vize nincs, határát a Tiszafüredi öntöző főcsatorna, valamint a Monostori- és a Tomaji-csatorna szeli át.

1 Lakóinak száma 1287 fő, ebből külterületen él 83 fő, határterületének nagysága 2395 kh, népsűrűsége 93,4, lakóépületeinek száma 342.

2

1960-ban még az alábbi külterületi lakott helyek tartoztak a község területéhez: Báró-dűlő, Csillagos-dűlő.

3 2. 1219: Triskay,

4 1322: Thomoymonostra,

5

1340: Tomaymonustura,

6

1394: Thomay,

7

1402: Thomaymonustora,

8

1449: Tomaj,

9

1527: Thomay,

10

1669: Tomay,

11 1682: Tomaj, 121728: Tomaj,

13

1808: Tomaj,

14 1828: Tomay,

15

1881: Tomaj,

16

1928: Derzstomaj,

17 1948: Tomajmonostora.

18 A községnév előtagja a Tomaj nemzetség egykori szálláshelyére utal. A nemzetségnév török eredetű (vö. kirgiz Tomaj-Tumaj), melynek jelentése feltehetően „hallgatag, mogorva". Az utótag a nemzetség által épített, hajdan a falu területén, álló monostor emlékét őrzi.

19 A község végleges nevét Tomajmonostora alakban a belügyminiszter állapította meg 177706/1948. III. 2. sz. rendeletében.

20 3. 1903-ban Kada Elek kecskeméti polgármester ásatást végzett Derzstomajon a Hármashalom nevű határrész területén, ahol I. Endre és I. Béla korából származó ezüstpénzeket talált. Eszerint a tomaji monostor már a XI. század közepén fennállt, s így az egyik legrégebbi magyarországi bencés monostornak tekinthtő. Kada Elek a feltárt leleteket a Kecskeméti Városi Múzeumba szállította. Kolosy Lajos szerint 1933ban a Hármashalom környékén, a nem sokkal azelőtt épített kápolna közelében a monostor romjai még láthatók voltak, s itt-ott falának egyes kövei szántás közben előbukkantak.

21 1939-ben a Nemzeti Múzeum végzett ásatásokat Derzstomajon. Szabó János Győző 1957. évi régészeti jelentése szerint a község legmagasabb, déli határában a terület szőlő alá forgatásakor megsemmisült egy késő Árpád-kori templom és temető, a megbolygatott sírokból XIII. századi eszközök kerültek elő.

22 Az 1930-as évek végén Györffy István vezetésével a Táj- és Népkutató Intézet munkatársai házról házra, családról családra járva alapos felmérést végeztek a tomaji pusztán. Megállapították, hogy lakosságának nagy része felvidéki eredetű, akik családonként költöztek ide. A tomaji uradalom gazdálkodásában jelentős helyet foglalt el az állattartás, a pásztorélet. Elsősorban a pélyi legelőről és a Hortobágyról szerződtették a pásztorokat, akiknek eszközei (botok, készségek, karikás) és viseleti darabjai a hortobágyival rokoníthatók. Elevenen élt a pásztorművészet, melynek háttériparát a környékbeli (igari, kenderesi, kunhegy esi, szőlősi) csengőöntő cigányok és községi kovácsok biztosították. A felmérés szerint az 1930-as évek végén hitvilága felvidéki vonásokat mutatott. 1939-ben Vikár László gyűjtött népdalokat a derzstomaji lakosok között.

23 Népessége a következőképpen változott:

24 a) Ev: 1548 1556 1564 1571 1576 28 adózó 23 adózó 8 porta 19 ház 15 adózó 1597 1635 1647 1675 1703 1767 15 adózó 1 porta 1 porta 1 porta 5 telek 6 katolikus