Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

712 TOMAJMONOSTQRA t 1805 1828 1837 1851 1869 3 71 65 1086 549 1880 1890 1900 1910 1920 643 651 762 771 946 1930 1941 1949 1960 1045 1125 1255 1287 A XVI. századi dézsmajegyzékek névanyagából megállapítható, hogy lakosságának döntő többsége magyar volt.

25 Feltehetően a 15 éves háború során a falu elnéptelenedett.

26 A XVII. század második felének portaösszeírásaiban a „Puszta Faluk" között sorolják fel, vagy pedig a községnév mellett a „totaliter combusta" - „teljes egészében fölégették" - megjegyzés található.

27 Az összeírások siralmas helyzetet elénk táró képével ellentétes adatnak tűnik, hogy ugyanekkor református prédikátor tevékenykedett a faluban.

28 Mindenesetre a hódoltság után községi rangját nem nyerte vissza, erre csak 250 év múlva került sor. A XVIII. század folyamán csupán 2-3 család élt a pusztán. A XIX. század közepén népességének növekedése rendkívüli módon felgyorsult, hiszen 1837-1851 között 1031 fővel gyarapodott az itt élők száma.

29 Ez olyan ugrásszerű növekedés, hogy kétségbe kell vonnunk Fényes Elek adatát, s ellenvéleményünket erősíti az 1869. évi népszámlálás is, mely szerint a pusztán ekkor feleannyi lakos élt, mint 1851ben.

30 Az emelkedés azonban így is figyelemreméltó, mert 30 év alatt tízszeresére ugrott a tomaji illetékességűek száma. Ez a tendencia mindenképpen egy ideirányuló vándorlást feltételez, mely szoros összefüggésben lehetett a Lejeune testvérek, a Wodianer bankház és a gróf Nemes család fejlettebb módszerekre áttérő uradalmi gazdálkodásával, a nagyarányú fejlesztéshez szükséges munkaerő Tomajra csábításával.

31 Az újonnan betelepülők döntően a Felvidékről érkeztek, s túlsúlyukat jelzi, hogy az itt élők néphite és más folklórelemei még az 1930-as években is felvidéki vonásokat mutattak.

32 Másik fontos felvidéki tényezőnek tűnik, hogy megváltozott a lakosság vallási hovatartozása is: 1837-ben a reformátusok száma még megelőzte a katolikusokét, 1851-től kezdve azonban már az utóbbiak térnyerése mutatható ki.

33 A XIX-XX. századi népszámlálások és felmérések szerint magyarok lakták, csupán 1881-ben írtak össze 2 német nemzetiségűt.

34 A XX. században a település lakóinak száma egyenletesen növekedett, csupán 1900-1910 és 1949-1960 között fedezhető fel kisebb megtorpanás.

35 1949-ben népességének 13,4, 1960-ban már csak 6,4%-a, 83 fő élt külterületen,

36 ez az arány Szolnok megyei viszonylatban jónak mondható. Az 1950-es években népsűrűségi mutatója legjobb volt a kunhegyesi járásban.

37 5. A községnév először 1219-ben a Váradi Regestrumban fordul elő.

38 Tomajmonostora a középkorban - egy rövid szakaszt kivéve -, 1449-1466 között

39 Szabolcs, egyébként végig Heves, majd a XVI. század közepétől Heves és Külső-Szolnok, 1876tól Jász-Nagykun-Szolnok, 1950-től pedig Szolnok megyéhez tartozott. Egyházszervezetileg a kezdetektől fogva az egri egyházmegye része. A bencés monostorral és az 1332/37-ben már a pápai tizedjegyzékben említett templommal

40 rendelkező falu feltehetően a 15 éves háború során elpusztult.

41 A XVII. századi összeírások a néptelen falvak között sorolják fel,

42 de néhány adatunk szerint a közösség nem enyészett el végérvényesen.

43 Községi rangját azonban elveszítette, s egykori területéből a XIX. század közepéig az ún. kisebb Tomajpuszta Tiszaderzshez, az ún. nagyobb Tomajpuszta pe-