Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

NAGYRÉV 67 1910 1935 1949 birtok nagysága birtokosok száma birtok nagysága birtokok száma területe birtok nagysága birtokosok száma • 0-10 kh 132 0-1 kh 164 104 kh 0-1 kh 26 1-5 kh 279 677 kh 1-5 kh 269 5-50 kh 159 2100 kh 5-10 kh 148 10-100 kh 52 50-100 kh 1 90 kh 10-25 kh 25-től kh 59 13 100 kh felett 100-500 kh 500-1000 kh 6 1 1695 kh 535 kh Összesen: 184 610 5201 kh 515 A húszas években végrehajtott földreformok nem sok eredménnyel jártak. 331 földhözjuttatott összesen 547 kh birtokot kapott, átlagosan 1,65 kh-at. Házhelyet nem osztottak 1935-ig.

107 A felszabadulás után végrehajtott földosztás során 332 földhözjuttatott 1214 kh földet kapott. Az egy főre jutó földterület elég kevés volt - ezt a nincstelenek nagy számával magyarázhatjuk -, s így aligha oldotta meg megnyugtatóan a földkérdést a földosztás.

108 A termelőszövetkezetek megalakítása, a szövetkezet viszonylagos stabilitása azt jelzi, hogy az igazi megoldás mégis ez volt. Nagyrév első, működési engedéllyel rendelkező termelőszövetkezeti csoportja a Haladás volt, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint ebben az időszakban 171 kh földterületen 18 taggal gazdálkodott. A teremelőszövetkezet földterülete és taglétszáma a továbbiakban a következőképpen alakult:

109 termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 546 nincs adat 500 89 488 73 517 56 1731 288 1588 275 1952 Haladás 1953 Haladás 1955 Haladás 1957 Haladás 1961 Haladás Új Élet 1956-ban az egyéni gazdaságok közül a 3-5 kh-as birtokok 613 kh-at foglaltak el, s ez a gazdaságok 25,9%-át jelentette, az 5-8 kh közötti gazdaságok összterülete 814 kh, s a gazdaságok 26,1%-át tették ki.

110 1961-re lényegében a szocialista tulajdon vált uralkodóvá a mezőgazdaságban, csak a szőlők maradtak magántulajdonban. 7. A visszatelepedés kezdeti éveiben az osztatlan, nyomás és dűlő nélküli határban rendszertelenül hol itt, hol ott törték fel az igásállattal rendelkezők a gyep egy-egy darabját a szabadfoglalás gyakorlata szerint. A hosszú ideig pihentetett föld jól fizetett, egyszeri szántás után is megtermetté az elvetett mag ötszörösét a vetőmagon kívül. A réteket rendszeresen elárasztotta a Tisza, szénájuk erősen sasos volt. Egy emberkaszáló rét szénatermése olyan szekérrevaló volt, amelyhez régi szokás szerint hat ökröt szoktak befogni.

111 A török időkben is emlegetett halászat a községek egyik jelentős haszonvételi forrása maradt a XVIII-XIX. században is.

112 Amikor Vajda László 1744/45-ben újonnan megvásárolt birtokrészére telkes jobbágyokat hozott, kiszélesedett a művelt föld területe. 1770-ben a jobbágyok mégis arról panaszkodnak, hogy „szántóföldjük kevés vagyon", de már vannak dézsmás szőleik, száraz- és vízi-