Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

660 TISZATENYŐ Liber Sancti Johannis szerint a XVI. század második felében még nyolc portája volt, s a püspöki tizedet a Zayak és Lisztyek 12 forintért bérelték.

46 A tizenötéves háború kitörését követően Miksa főherceg csapatai a törökszentmiklósi várral együtt a környező településeket is feldúlták, s lehetséges, hogy ekkor átmenetileg elnéptelenedett.

47 1613-ban a szolnoki szandzsák adóösszeírása ismételten említi.

48 1639-ben Gazdagh István debreceni lakos 150 tallérért bérbe vette Viczmándy Pál Alcsi és Tenyő falvakban fekvő birtokrészeit, majd 1646/1647 körül Tenyőn és Kengyelen az egyházi tizedet Horpándy Miklós és Kis János Nógrád megyei nemesek bérelték a váci püspöktől.

49 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a Szentmiklós elleni sikeres támadását feltehetően ismét megsínylette a település.

50

1662. november 8-án kelt levelükben Tenyő, Fegyvernek, Tiszapüspöki és Tiszaföldvár lakosai a füleki, szendrői, szécsényi, gyarmati és ónodi végvárak őrségeinek állandó portyázásai miatt panaszkodtak Heves megyénél.

51 1673 körül Szuhay Mátyás birtokolta Tenyőt, akitől I. Lipót a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt valamennyi birtokát elkoboztatta.

52 1683-ban Tenyő lakosai az egyházi tizedet maguk bérelték 12 forintért.

53 1685-ben Thököly kurucai táboroztak a környéken. Ottlyk György ezredes tartotta megszállva a Tisza vonalát a törökkel szemben. Ezrede Tenyőn, Szajolban, Tiszapüspökiben, Tiszaballán és a távolabbi falvakban volt elszállásolva.

54 A török elleni felszabadító harcok során csak átmenetileg néptelenedett el. 1700. július 26-án kelt adománylevelében I. Lipót Kengyel, Balaszentmiklós, Szenttamás, Kakát és Csépa pusztákat gróf Almásy Jánosnak és feleségének adományozta.

55 Ettől kezdve hosszú ideig az Almásyak váltak e területek egyedüli birtokosaivá. 1703-tól kezdve a császári zsoldban álló rácok a vidéket több alkalommal is végigdúlták. Valószínűleg ekkor pusztult el véglegesen, s vált Törökszentmiklós pusztájává.

56 A tenyői puszta története az elkövetkező két évszázadban e településhez kapcsolódott. A múlt század második felében meginduló vasútépítések a lassan benépesülő tenyői puszta területét is érintették. Előbb a Szolnok-Arad vonal, majd 1885-re a mai Tiszatenyőnél leágazó Szolnok-Szentes vasút is kiépült.

57 Emellett a tenyői uradalomnak is épült két keskeny nyomtávú vasútja, amelyek az uradalmi majorokat a nagy vasútvonalakhoz kapcsolták.

58 1919 áprilisának második felében a Vörös Hadsereg és az előrenyomuló román csapatok között a mai határterületen több alkalommal is fegyveres összecsapásokra került sor.

59 A mai település a Nagyatádi-féle földreform eredményeként jött létre. Az OFB 17903/1924. számú ítélete, s al5128/1925. számú végzés nyomán a Léderer testvérek birtokából megváltott 50 kh földterületen 176, majd 1926ban pótlólag még 80 házhelyet osztottak ki.

60 A juttatásban részesülők jelentős része világháborús hadirokkant, vagy hadiözvegy volt. Az első telekosztásokra 1925 nyarán került sor. 1927 elején 45 ház állt már, az év végén pedig közel 110.

61 Később azonban az OFB-nek a tenyői telep létrehozásával kapcsolatos intézkedése igen nagy vitákat váltott ki, mivel az első időszakban a lakosság elemi lét- és munkafeltételei is hiányoztak. A házhelyeket ugyan Törökszentmiklós belterületén is ki lehetett volna osztani, de - a hivatalos indoklás szerint - az OFB célja a nagy határterülettel rendelkező Törökszentmiklóson eleve az volt, hogy olyan külterületi központokat hozzon létre, amelyek idővel önálló településsé fejlődhetnek.

62 1928 elején egy fővárosi lap „nyomortelep"-nek minősítette a létrejött települést.

63 A lakosság helyzetét különösen nehezítette, hogy a házhely juttatást nem kapcsolták össze jelentősebb mennyiségű föld kiosztásával. 1930-ban, majd 1931-ben a tenyőiek kishaszonbérletek létesítését, illetve parcellázott föld kiosztását kérték a földművelésügyi minisztertől, melyeket mintegy 600650 magyar hold terjedelemben, Léderer Miklós birtokából osztottak volna. A kérést végül azzal az indokkal utasították el, hogy a nevezett földbirtokost a parcellázásra sem kényszeríteni, sem pedig utasítani nem lehet.

64 1935-ben Tenyőn báró Ordosi