Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZATENYŐ 661 Fülöpné 44 kh-as rokkanttelepet hozott létre. 65 Említést érdemlő esemény volt még a harmincas évek elején az Almásy Pál-féle hitbizományi birtok Szajolhoz csatolása. 66 Pusztatenyő 1944. október 7-én szabadult fel, de az október második feléig a Tiszántúlon folyó hadműveletek eredményeként több alkalkommal is gazdát cserélt. A mai határterületen néhány alkalommal igen súlyos harcok folytak. 67 Az MKP helyi szervezete 1945. január 6-án alakult meg Boros Mihály vezetésével. A társadalmi szervezetek közül az MNDSZ helyi csoportja ugyancsak 1945-ben alakult. 68 A felszabadulást követő földosztás során 150 helyi lakos 812 kh földet kapott. 69 1949 októberében alakult meg a Lenin tszcs, mely létrejöttekor 17 tagot számlált és 57 kh földterületen gazdálkodott. Ezt 1955 májusában a Rákosi Tsz megalakulása követte, majd még ebben az évben létrejött egy termelőszövetkezeti csoport is Búzakalász néven. Az 1956os évet követően a Búzakalász felbomlott, a Rákosi pedig Kossuth néven szerveződött újjá. Később a Lenin a November 7. nevet vette fel, s 1958-ban a két meglévő termelőszövetkezet ezen a néven egyesült. 70 A település hivatalosan 1950. február 15-én vált önállóvá. Nevét Pusztatenyőről előbb Tény őre, majd 1950 júliusában Tiszatenyőre változtatták. 71 A tanácsi választások a településen 1950. október 22-én zajlottak le. Az ezt követően megalakult községi tanács első elnöke Hegedűs Jánosné lett. 72 A községi tanács 51 tagból és 26 póttagból állt megalakulásakor, míg a tanácsi apparátus létszáma 7 fő volt. 73 6. Társadalmával kapcsolatban az első adatok a XVI. század második feléből származnak. 1559-ben bírája Forintos Bertalan volt. 74 A lakosok első név szerinti felsorolását az 1571. évi defter tartalmazza. Bírája ekkor Pákán Dienös. 75 1673-ban 5 üres telken és 2 zselléren kívül 11 telkes jobbágyot találtak a Szuhay Mátyástól elkobzott javak össze írói Tenyőn. 76 Pusztulását követően hosszú ideig lakatlan, ezért sokáig csak bérlőknek adták ki. Előbb a XVIII. század elején debreceni kereskedők bérelték, majd egy 1725. március 5-én kelt szerződésben az Almásyak Kengyel pusztával együtt a Törökszentmiklóst megszálló lakosoknak adták bérbe. 77 1771 decemberétől a bérleti viszonyok megváltoztak, mivel ettől kezdve a földesurak Kengyel és Tenyő pusztákat nem Törökszentmiklós városának adták árendába, hanem a megfelelő számú igásállattal és kézi munkaerővel bíró gazdáknak. Egy 1775. január l-jén kelt kontraktus szerint Tenyő egy részét évi 450 forintért törökszentmiklósi katolikusoknak adták bérbe két esztendőre. 78 Ekkoriban leginkább csak pásztorok, cselédek, csőszök, haszonbérlők lakták. A múlt század negyvenes éveiben Koppéli pesti tőzsér bérelte. 79 Törökszentmiklós és az Almásy család 1851. évi egyezségét követően Szenttamással és Kengyellel
