Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszaszőlős 1. A Tisza bal partján fekszik, a Karcag-Tiszafüred vasútvonal mentén. Talaja igen változatos, a réti talajok különböző fajtái jellemzik a határt: a sztyeppesedő réti szolonyec és a szolonyeces réti talaj nagyjából azonos nagyságú területen fordul elő, míg a Tisza mellett kis foltban réti öntéstalaj is található. Élővize a Tisza. Korábban morotvák, fertők tarkították a határt, de ezek a vízszabályozásokkal eltűntek.

1 Lakóinak száma 2543, ebből a külterületen él 274 fő, népsűrűsége: 53, határterületének nagysága: 8340 kataszteri hold, a lakóépületek száma 666, lakásainak száma 688.

2 2. 1332/1337: Zeuleus,

3 1359: Zeuleus, 1480: Zewlews,

4 1548: Zyeleos,

5 1552: Zeolews, 1554: Zeoleos, 1564: Zeoleos,

6 1571: Szőlős,

7 1596-1608: Szeöleos,

8 1635: Szőllős, 1647: Szőllős, 1676: Tisza Szőllős, 1686: Tisza Szőllős, 1689: Tisza Szőllős, 1693: Tisza Szőllős,

9 1720: Tisza Szőlős,

10 1728: Szőllős,

11 1754/55: Tisza Szőllős,

12 1771: Tisza Szőllős,

13 1786: Tisza Szőllős,

14 1804: T. Szőllős,

15 1828: Szöllös (Tisza),

16 1837: Tisza Szőlős,

17 1851: Tisza-Szőlős,

18 1895: Tisza-Szőlős,

19 1909: Tiszaszőlős,

20 1910: Tiszaszöllős.

21 - Két szóból összetett név: Tisza-,

22 -szőllős. A Tisza- jelzőként már igen korán, a XVII. században nemcsak megjelenik, de állandósul is: vagyis nem a XX. század fordulójának gyakorlatából származik, hanem jóval korábban keletkezett. A Szőlős helynevek Kiss Lajos szerint a szőlőművelésre utalnak.

23 Úgy véljük, a Tisza mentén, az ismert természeti körülmények között nem feltétlenül a művelt szőlőterületről, hanem inkább a tiszai földhátakon meglévő vadszőlőről kaphatta a nevét. A Tisza mentén sok helyütt találkozunk Szőlőssziget stb. elnevezésekkel.

24 Mindenképpen egy vadszőlő fajta, fára futó szőlő - még ha ezt fogyasztották is - állhat a névadás mögött. Szőlő szavunk csuvasos típusú ótörök jövevényszó, a magyarba került eredeti jelentése 'bogyó', s így több hasonló bogyós termésű növényt is jelenthet. 1075-ben fordul elő nyelvünkben, de ekkor már mai jelentése ismeretes csupán.

25 A népnyelvben ejtése: Szőllős. 3. Tiszaszőlős területén a Csontosparton újkőkori lelőhelyet tártak fel.

26 Tiszaszőlős-Aszóparton 1839-ben a Tisza morotvájának vízmosta partjából kiálló aranytárgyakat találtak a falubeliek, amelyeket nagyrészt széthordták és beolvasztottak ugyan, egyes darabjai azonban 1840-ben Budára, onnan Bécsbe a „K. u. K. Antikenkabinet"be vándoroltak. A tárgyak egy jelentős rézkori aranyleletből származtak. Volt bennük fülszerű lemezzé szélesedő, korong alakú arany ékszer, 2 db arany tekercs (karék),