Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

600 TISZASÜLY Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság 832 1230 1130 Ipar 85 139 115 Kereskedelem 6 27 62 Közlekedés 9 7 20 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 15 39 Véderő 1 Napszámos 3 Házi cseléd 51 Egyéb 6 206 158 Összesen 1008 1648 1485 1949 után csak a kereskedelemben dolgozók száma növekedett jelentősebben. Az iparosok, iparban foglalkoztatottak számának csökkenése, valamint a mezőgazdaságban dolgozók számának 1960-ban is megfigyelhető jelentős túlsúlya Tiszasüly, valamint a környező vidék gazdaságföldrajzi jellegével magyarázható. A környéken ugyanis jelentősebb ipari üzemek nincsenek, a vasút hiánya pedig nem teszi lehetővé számottevő munkaerő ingázását. Főként az ipar hiányával magyarázható, hogy a környék legnagyobb mezőgazdasági üzemét végül Tiszasülyre telepítették. A mezőgazdasági népesség megoszlását a birtokviszonyok alakulása szemlélteti:

86 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama nagysága szama 0-10 kh 66 0-1 kh 146 48 kh 0-1 kh 48 1-5 kh 182 433 kh 1-5 kh 177 5-50 kh 211 3 890kh 5-10 kh 218 10-100 kh 66 50-100 kh 27 1 805 kh 10-25 kh 25-től kh 320 76 100 kh felett 12 100-500 kh 500-1000 kh 32 4 6 383kh 3269 kh Összesen: 144 602 15 828 kh 839 A Nagyatádi-féle földreform idején 191 igénylő között 4561 kh földet osztottak ki, míg 123 fő összesen 29 kh házhely juttatásban részesült.

87 1935-ben az 500-1000 kh-as birtokkategóriába Breuer Dezső, Brachfeld Sándor, Szénásy Lajos és Kiss Paula birtokai tartoztak. 1000 kh-nál nagyobb földje senkinek sem volt, ugyanakkor rendkívül magas a 100-500 kh közötti birtokosok száma.

88 A felszabadulást követően a földreform eredményeként 1945. május 25-ig 335 fő kapott földet, míg 3 gazdaságot koboztak el összesen 323 kh területtel. A 100-200 kh közötti birtokok közül kettőt osztottak fel.

89 Tiszasülyön 1948. március 31-ig 480 igénylő között összesen 7502 kh földterületet osztottak ki.

90 A helyi lakosok mellett több jászsági - főként jászladányi - család is itt kapott földet.

91 A helyi termelőszövetkezetek közül elsőnek a Vörös Csillag Tszcs jött létre a Fiúági tanyákon 1949. augusztus elején. Ez megalakulásakor 385 kh területen gazdálkodott, s tagjainak száma 25 fő volt. Ezt a következő évben a Sallai követte, majd a későbbiekben még számos termelőszövetkezeti csoport, illetve termelőszövetkezet alakult az egyes határrészeken és tanyai körzetekben.

92