Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASÜLY 601 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 Sallai Vörös Csillag 1953 Sallai Vörös Csillag 1955 Sallai Új Élet Új Falu Virágzó Föld Vörös Csillag 1957 Aranykalász Győzelem Csillaga Sallai Vörös Csillag 1961 Lenin Rákóczi 834 nincs adat 869 nincs adat 837 65 830 64 1130 108 332 20 430 45 910 72 1132 103 282 16 370 25 910 71 1027 33 3160 361 3199 193 Az 1956-os események nyomán több termelőszövetkezet meggyengült, néhány pedig felbomlott. Ezek később új néven szerveződtek újjá. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének felgyorsulása következtében Tiszasüly 1959 februárjában termelőszövetkezeti község lett.

93 1961-ben a Búzakalász és a Sallai Tsz, Lenin, a Kossuth Népe és a Vörös Csillag pedig Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven egyesült.

94 7. 1483-ban Soós Adorján Assowantho nevű halastavát említi, ami a halászat jelentőségére utal.

95 Az 1548. évi dézsmajegyzék összesen 14 dézsmafizető nevét sorolja fel, akik árpatermésük és méheik után adóztak.

96 Az 1550. évi török defter 19 dzsizjeköteles házát említi. A lakosok ekkor 260 kila búza és 130 kila kétszeres után fizettek adót, de jelentős volt még a méhkas-, bárány-, és szénatized, valamint a sertésadó is. Ugyanakkor a halászat jövedelme a kincstáré volt. A lakosság tized és adó fejében összesen 4510 akcsét fizetett, míg a 19 kapu után fizetett ún. „flóri-adó" 950 akcsét tett ki.

97 A XVI. század második feléből származó dézsmajegyzékek szerint a településen aránylag magas színvonalú földművelés és állattartás folyt. Különösen a juhtartás volt jelentős.

98 1697-ben 30 főnyi 15 év feletti férfit, 65 ökröt, tehenet és lovat, valamint 130 kila búzát, árpát és zabot írtak össze Sülyön." Pusztulását követően sokáig csak halászatot és pásztorkodást említenek itt. A tiszai árvizek gyakran elöntötték, ezért jelentősebb szántóföldi művelés sokáig nem alakulhatott ki. A II. József-féle kataszteri felmérés adatai szerint a sülyi pusztán az Almásy és Hellebronth családok 127 kh majorsági szántója mellett 14 901 kh legelő volt. A gabonanövények közül csak az árpát termesztették, s az átlagos termés az 1786-1788 közötti években 766 pozsonyi mérő volt. A legelők haszonvételeit évi 43 776 mázsa savanyú szénában adták meg.

100 1824ben a határ összesen 21 145 magyar holdat tett ki. Ebből a szántó 4882, a rét 96, az erdő pedig 197 hold volt, míg a többi terület lápnak minősült.

101 A XVIII. század végétől feltehetően a földet bérlő jászkisériek honosították meg a dohánytermesztést. 1836-ban 5 bérlő 23 dohányos zsellérjét említik, de ekkoriban már a puszta állandó lakosai is „dohányoskodtak".

102 1837-ben Fényes Elek is a dohánytermesztést emeli ki Sülivel kapcsolatban.

103 Legelőit ekkoriban télire a kisériek, nyáron pedig a szomszédos Pélv, Visznek és Nagyfüged gazdái vették bérbe.

104 A település határának művelési ágak szerinti megoszlása 1852-től:

105