Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
584 TISZASAS Az egyesített Rákóczi Tsz 1961. március 31-én 3380 kh területet tartott birtokában. 73 Tiszasas mezőgazdasági település volt. 1941-ben a 996 keresőből 840 a mezőgazdaságban dolgozott, az ipar és az építőipar ugyanakkor együttesen is csak 53 főt foglalkoztatott. 74 A negyvenes-ötvenes években az ipar részaránya igen mérsékelten emelkedett. A kereső népesség megoszlása a következőképpen változott: 75 Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság 707 755 645 Ipar 43 48 128 Kereskedelem 9 16 43 Közlekedés 7 2 21 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 12 20 Véderő 1 Napszámos 2 Házi cseléd 17 Egyéb 4 39 91 Összesen 802 880 928 7. A mezőgazdaságban a növénytermelés fő iránya a gabonatermesztés volt. Már a XVII. századból vannak olyan utalások, amelyek a községen kívüli értékesítésről szólnak. Sasi búzát adtak el például Nagykőrösön. 76 1786-1789 között a község mezőgazdaságilag használt területe művelési ágak szerint az alábbi képet mutatta: szántó 496 kh, rét 2321 kh, kert 46 kh, legelő 1366 kh, szőlő 174 kh. 77 A Tisza szabályozásáig a határ jórésze időszakosan vízjárta terület volt. Tiszasas határterületének 69,99%-a volt 1824-ben vízborításos, azaz 6488 kh-ból 4541 hold. 78 „Földje mocsáros, lapos" - írta Fényes Elek 1851-ben. 79 A folyószabályozás eredményeképpen a szántóföldek nagysága az 1851. évi 768 kh-nak több mint kétszeresére emelkedett 1895-ig, s még azt követően is mutatkozott növekedés. A földterület művelési ágankénti megoszlása 1852 és 1962 között: 80 Év 1852 1879 1895 1913 1935 1952 1957 1962 Év kh kh kh kh kh kh kh kh Szántó 655 2195 1627 2202 2329 2954 2930 2964 Rét, kert 536 643 617 709 762 361 312 77 Szőlő 199 212 210 318 312 329 346 315 Legelő 2274 1347 1808 910 712 619 643 657 Erdő 61 92 190 199 99 201 407 Nádas 19 6 Terméketlen 323 202 511 506 596 549 561 Összesen 3987 4458 4575 4840 4820 4958 4981 4987 Tiszasason jelentős hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A község legrégibb múltjáról megemlékező 1759. augusztus 10-i jegvzökönyv szerint a török korban a lakosság faluja elhagyása után is átjárt Újfaluból a szőlőjét megművelni. Az 1720-as összeírás Tiszasason 22 kapás szőlőt említ. 81 1935-bcn a határ 6,5%-át (312 kh) foglalta el a szőlő a megyei 1,4%-os átlaggal szemben. 82 A részarányt a negyvenes-ötvenes években is megtartotta.
