Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASAS 585 Az állattenyésztés vezető ágazatait a szarvasmarha- és sertéstenyésztés jelentette. A negyvenes évek végétől lendült fel a juhtenyésztés. Az állattenyésztés XX. századi fejlődésében súlyos törést okozott a II. világháború. A helyreállítási időszakban azonban gyors regenerálódás történt. A község elöljárósága már 1948 végén azt jelenthette, hogy az állatállomány a háború előtti szintet újra elérte.

83 A szocialista agrárátalakulás időszakában figyelemre méltó jelensége volt a juhok számának gyors emelkedése mellett a lóállomány lényeges csökkenése, ami a gépesítés előrehaladásával függött össze. Tiszasas állatállományának alakulása 1852 és 1962 között:

84 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 Év db db db db db db db db Szarvasmarha 188 580 370 269 276 214 139 337 Ló 324 451 453 439 375 374 333 104 Juh 19 22 22 818 780 1250 Sertés 926 648 894 816 1091 1097 2115 8. Tiszasas mezőgazdasági jellegű település volt, csak helyi igényeket kielégítő ipari tevékenység folyt. Az összeírásokból kitűnik, hogy a XVIII. század közepén takács, kovács, mészáros és molnár iparosok voltak a községben, ahol 1725-ben egy malmot és 1732-ben egy vízimalmot, 1744-1756-ban két malmot találtak.

85 1879-től az iparosok szakma szerinti megoszlása a következőképpen alakult:

86 Év 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Asztalos 1 3 3 Csizmadia 2 5 Kerékgyártó 2 Kovács 4 4 5 Hentes, mészáros 2 3 2 Molnár 5 1 Szabó 1 3 3 Bognár 3 4 Borbély, fodrász 1 4 Kádár 2 2 Kőműves 2 2 Lakatos 3 Szíjgyártó 1 Szikvízgyártó 1 1 Takács 2 Cipész 6 Kötélgyártó Ács 1 Fehérneműkészítő Galvanizáló Darálós Gépész I Pék 1 2 2 3 6 3 1 3 1 1 4 1 3 2 5 4 1 1 1 1 2 1 2 1 4 1 1 2 1 2 1 1 2 Összesen: 17 32 37 34 32 11