Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAROFF 567 Év1914 1930 1935 1944 1952 1957 1962 Évkh kh kh kh kh kh kh Szántó 12270 11987 11868 12279 8111 5757 5935 Rét, kert 2714 2 686 2712 2714 1814 947 304 Szőlő 125 114 109 125 59 56 79 Legelő 2185 2545 2683 2185 1424 702 1042 Erdő 394 430 439 395 408 312 792 Nádas 139 43 42 130 31 30 12 Terméketlen 1868 1888 1835 1867 1606 1360 972 Összesen 19695 19693 19688 19695 13453 9164 9136 A jó'termőföldeken sok kalászost, kukoricát, repcét és dohányt termeltek. Néhány termény katasztrális holdankénti átlaghozama az 1936-1940-es években, métermázsában:

93 őszi búza 9, rozs 7, őszi árpa 10, zab 8, kukorica 12, cukorrépa 128, takarmányrépa 148, repce 5, napraforgó 7, ricinus 5, len 12, köles 5, rozs takarmánynak 72, csalamádé 129, zabosbükköny 17, vöröshere 21, lucerna 25, dohány 8, takarmánytök 162, dinnye 85, paradicsom 45, sárgarépa 53, petrezselyem 27, uborka 31. A terméseredményekben tükröződik a gazdaságok hiányos felszereltsége, a hagyományos szerszámok használata. A nagybirtokosok felszereltebb gazdaságaiban megtalálhatók a gőzgépek, motoros erőgépek, traktorok, traktor-ekék, tárcsaboronák, cséplőgépek, szecskavágók, répavágók, darálók, takarmány előkészítő gépek. A középparasztoknál ugyanakkor még 1935-ben is az emberi vagy állati erővel használható eke, borona, henger volt általános. 1944-45-ben a községben összeírásra került: 14 traktor, 17 cséplő, 9 rosta, 1 aratógép, 50 vetőgép, 250 eke, 250 borona, 1945-ben Tiszaroffon 3200 kh-on termeltek búzát, az árpa vetésterülete 800 kh, a rozsé 160 kh, a kukoricáé 3000 kh, a burgonyáé pedig 110 kh volt. A búza termésátlaga 6 q, az árpáé 7 q, a rozsé 6 q, a kukoricáé 12 q, a burgonyáé 40 q volt katasztrális holdanként.

94 Az állattartás megoszlását érzékelteti a következő táblázat:

95 Év 1848 1895 1911 1935 1943 1945 1946 1952 1957 1962 Év db db db db db db db db db db Szarvasmarha 148 3208 2839 1697 1941 707 441 1255 961 934 Ló 315 901 921 898 1125 484 356 551 367 199 Juh 601 2929 958 2275 1771 151 158 1233 839 1251 Sertés 114 3866 3398 3988 4563 1192 877 2749 2816 3190 Ökör és tinó 208 118 523 284 383 32 21 Bivaly 22 16 8. Az iparral kapcsolatos első adatok az 1780-as évekből ismertek: Borbély Mihálynak „Roffon a Tó fokon egy nagyon jövedelmező malma vagyon három kőre".

96 1835-1839 között 8-9 szárazmalom és 4-5 vízimalom összeírására került sor.

97 19061908 között gőzmalom létesült. A munkások létszáma 10-20 fő között változott. Egy 1945-ös jelentés szerint a községben működő gőzmalom tulajdonosa Ballá Sándor volt, aki 17 munkást foglalkoztatott. A malmot 1949-ben államosították, majd 1960ban megszűnt.

98 A dohánybeváltó az 1890-es években országosan az ötödik helyen állt évi 35-36 ezer mázsa raktározott dohánykészletével. Ezt a mennyiséget 3000-3500 khon termelték. 1949-től a debreceni, majd a nyíregyházi gépfermentáló üzemek felállítása után jelentősége csökkent. A kézművesipart 1828-ban egy-egy csizmadia, szabó, kerékgyártó, takács, szűcs, kovács képviselte, céh helyben nem volt.

99

1851-ben 46 kézműves és kereskedő foglal-