Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

568 TISZAROFF kozott ipari termeléssel, illetve értékesítéssel.

100 1879-re számuk 60-ra emelkedett és szinte minden szakmát képviseltek.

101 1879 1921 1925 1934 1945 1950 Asztalos Csizmadia Cipész Hentes, mészáros Kerékgyártó Kocsmáros Kosárkötő Bádogos Kéményseprő Kovács Kőműves Kötélgyártó Lakatos Mészáros Ács Kőfaragó Drótozó Építő Molnár Pálinkafőző Szabó (férfi, női) Szíjgyártó Borbély, fodrász Kádár Szűcs Bognár Cementáru-készítő Szikvízkészítő Pék Gépész Kútmester Szobafestő Összesen: 50 38 35 67 70 60 Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 29 kovács, 2 lakatos, 7 asztalos, 28 szabó, 23 cipész, csizmadia, 8 hentes, mészáros, 4 kőműves, 5 ács dolgozott Tiszaroffon. A gép- és hajógyártásban 14 főt, malomiparban 10 főt, sütőiparban 1 főt, a vendéglátóiparban 10 főt foglalkoztattak. 43 fő egyéb iparágakban tevékenykedett ebben az időben.

102 1945-ben 75 önálló kisiparos dolgozott a községben, akik pár év múlva megalakították a helyi ktsz-t. Ez az 1950-es évek végén szűnt meg, s azóta kihelyezett részlegek működnek a községben: a Kunhegyesi Vegyesipari Ktsz asztalos részlege, a Karcagi Sütőipari Vállalat sütödéje és a Szolnok Megyei Szeszfőzde Vállalat szeszfőzdéje.

103 A roffi rév a középkortól kezdve jelentős szerepet töltött be a környék közlekedésében, s nagy forgalmat bonyolított le kelet-nyugati irányban. 1349-ben révjét már mint régóta működő révet említik.

104 1399-ben Zsigmond király megengedte Nánai 4 2 3 4 2 1 1 1 2 2 4 6 7 8 11 8 2 2 6 5 2 8 3 3 1 4 6 10 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 8 5 9 8 4 3 1 3 8 7 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 3 1 6 2 1 3 1 2 5 4 9 12 9 2 1 2 2 2 1 2 5 5 1 1 2 2 1 1 1 1 3 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 1