Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAORS 509 az egri püspöki urbáriumban.

37 1571-ben több olyan család él itt, akinek neve a húsz évvel korábbi urbáriumban is előfordult.

38 A helybenmaradók mellett sok ide-oda költöző is van. A törökök terjeszkedése folytán Pest megyéből menekült nemesek is betelepednek az üres lakóházakba.

39 A lakosság erre az időre református lett. 1621-ben református lelkész nyugtázza az egyházi dézsmának a plébánost illető nyolcadrészét. Ezt követően Tiszaörs nem szerepel összeírásokban. Debreceni Ember Pál is az elpusztult egyházak között tartja számon.

40 1703-ban lakott puszta 16 családdal. Községgé akkoriban nem szerveződött. 1719-1721 között szállják meg református lakosok, akik Szabolcs megyéből telepedtek át (Bakó György, Mihály István, Varga Mátyás és társaik). Ők 1721-ben a Pesti Commissio előtt igazolták a szomszédos községeket, Örs azonban nem kérte a szabad vallásgyakorlatot, mert nem tartotta tanácsosnak bolygatni az egri érsek birtokán e kérdést. A telepesek fizették a cenzust, minden termésből dézsmáltak, a külön kenyeresek 2 napi kaszálással tartoztak és feltakarították a szénát is. Ajándékul adtak borjút, 2 bárányt, 15 ludat, 12 kappant, 150 darab tojást, 6 icce vajat és néhány csirkét. Fél évig a földesúr borát tartoztak kimérni a korcsmában. A szerződés a szabad elköltözést engedélyezte.

41 1766-ban Kállai István elaggott Örsi lelkipásztor azzal folyamodik az egri püspökhöz, hogy továbbra is a lelkészlakban maradhasson. Ezt Esterházy Károly meg is engedte neki azzal a kikötéssel, hogy helyette a katolikus lelkész következzék rendes lelkészi szolgálatra. Az őrsiek azonban Erdélyi Sámuel jászkiséri lelkészt hívták meg, akit a kerület ki is küldött. Ekkor a püspök-főispán az új lelkészt Cserényi István rektorral és Király Mihály leánytanítóval együtt karhatalommal eltávolította, elűzte a híveket, s leromboltatta a templomot. Helyére saját birtokáról telepített jobbágyokat. Az újonnan létesített egyház papjává Tar András jászjákóhalmi káplánt nevezte ki, aki még néhány hónapig Igaron lakott, majd midőn egy ideiglenes kápolnát felépítettek, átköltözött. A püspök megparancsolta az új plébánosnak, hogy a protestánsokkal ne álljon szóba, ha az mégis megtörténne, azok kötelesek neki engedelmeskedni, parancsára elhagyni a plébániát. Az engedetleneket a faluból való kiűzéssel is megfenyegette. Jóllehet a templomot a XVII. században a protestánsok használták, s 1721-ben ők hozták helyre, mégis 1768-ban Ulrich püspöki jószágkormányzó arra hivatkozik, hogy „A templom az övék nem volt. Hogy pedig valóságos urának vissza adatott, törvény sérelme nélkül esett.. ."

42 Esterházy püspök halála után 1799-1804 között a püspöki széküresedés időszakában a püspökség birtokait a királyi kamara kezelte. Amikor 1805-től a régi egri püspökségből kialakították a kassai és szatmári püspökséget, Tiszaörs a kassai káptalan birtokává lett. Ez a XIX. század első évtizedeiben bérbeadta a falut Vida Lászlónak, majd 1812 után saját kezelésben használta.

43 1818 körül a falu külterületében lévő „Tisza Örsi pusztát a Nemes Kassai Káptalaniul valóságossan Elek Istvány Tábla Bíró Úr árendálván ki, Gajzágó Jakabot tsak mint Gondviselőjét helyezhette be".

44 A szabadságharc alatt nagyszámú honvédsereg állomásozott a községben. A móri csata után Perczel lovaskatonái voltak elszállásolva Tiszaörs házainál.

45

1871-ben a törvényhatósági közgyűlésen rendelkeztek az új járások kialakításáról. A rendelkezés már az új megyehatárok megvonásával volt összefüggésben. Tiszaörs öt szomszédos községgel együtt ragaszkodott a Heves megyei közigazgatáshoz.

46 Az 1876. évi XXXIII. te. szerint Heves megye tiszafüredi járáshoz is nyert besorolást, s odatartozott 1950-ig, amikor Szolnok megyéhez csatolták. Szervezet tekintetében 1871-1949 között nagyközség volt, belterülete rendészet szempontjából tizedekre oszlott. 1895ben „párbér-lázadást" említenek az egyházi források, amikor az egyházi adó miatt elégedetlenkedik a lakosság. A századfordulón kezdte itt tanait hirdetni a szociáldemokrata párt néhány küldötte. A szocialista agitáció folytán 1902-ben megalakult a Tisza-