Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

510 TISZAORS Örsi Népkör. Miután a századforduló táján nagy volt itt a vándormunkások száma, e nincstelenek körében a szocialista tanítások gyorsan terjedtek. 1906-ban 42 tagja volt a szociáldemokrata párt helyi csoportjának. 1907-ben az Örsi puszta bérlőjénél (Klein Sámuel) az aratómunkások bérkövetelései számukra eredményes megegyezéssel értek véget.

47 Az őszirózsás forradalom tiszaörsi eredményeiről Szepesy Antal helyi plébános november 5-i jelentéséből tájékozódhatunk: „Tiszaszőllősről átragadt zendülésen Tiszaörs községünk is átesett... A zendülést harctérről, a legközelebbi fővárosi forradalmon keresztül hazaszökött circa 10 katona együttes lövöldözése, köztársaság hangoztatása, ennek éltetése, nincs törvény, nincs király, nincs kormány hangoztatása és forradalomra való felhívása és uszítása indította meg községünkben Mindenszentek ünnepének délutánján, mikor a községbe megérkeztek. Az abszolút terméshiány miatt sokat nélkülöző s a Haditermény által kenyérnekvalóról még eddig nem biztosított napszámos néposztály elkeseredettebb és izgékonyabb és hiszékenyebb része engedett az uszításnak. Másnap, november 2-án már több mint 250-en, férfiak és nők vegyesen, a fegyveres lázító katonákhoz csatlakoztak, s ez nap este a nemrég alakult Fogyasztási Szövetkezet kocsmájában összegyűlve ... fosztogatni kezdtek." November 3-án az iskolában népgyűlést hívtak össze, ahol 60 főből álló nemzetőrséget szerveztek, melynek 2 nap múlva már 120 tagja volt. „Az éhes és megvadult néposztály fosztogatását", mely a tehetősebbek ellen irányult, november 5-re lefékezték. Ekkor azonban még a statárium bevezetésére is - főszolgabírói rendelkezés - sor került. A fentiekhez hasonló események történtek Tiszaigaron és Tiszaszőlősön is.

4H 1944. október 16-án Karcag felől gépesített szovjet csapatok érkeztek Kisújszállásra, majd onnan tovább vonultak nyugat felé. Támadásuk azonban Törökszentmiklósnál és Fegyverneknél elakadt, a németek tartani tudták a két települést. Északkelet felé - Kunhegyes és Kunmadaras végleges felszabadítása után - a szovjet csapatok számára Tiszafüred megközelítése volt a legfőbb cél, s ezt három irányból is igyekeztek elérni. Az egyik irány Tiszaörs-Tiszaigar.

49 Még ezen a napon jelentős harcok alakultak ki a Budapest térségéből érkező 24. páncélos hadosztály erői, valamint a szovjet csapatok között. A II. Ukrán Front támadó egységei október 17-én több települést is felszabadítottak, s ezek között volt Tiszaörs is.

50 A füredi helyettes főszolgabíró 1945. január 30-án azt jelenthette, hogy a településen öt demokratikus párt működik, s a falu életét elindító 15 tagú nemzeti bizottságban egy-egy pártot három fő képvisel.

51 Egy 1945. február 8-i jelentés szerint a nemzeti bizottságnak 12 tagja van. A kommunista párt részéről Makó Péter, Gólya Vilmos, ifj. Túri Ferenc, a kisgazdapárt részéről Bakos Károly, Smigura Géza, Müller István, a polgári demokrata Mikola Mátyás, Bozsos István, Lengyel Elek, míg a Nemzeti Parasztpártot Soós János, Morvái Imre és Sári István képviselte a bizottságban.

52 1945. október 10-én az FKgP-nek a községben 667 tagja volt, a PDP-nek 255, az NPP-nek 513, az SZDP-nek 96, az MKP-nek pedig 132.

53 A tanács 1950. október 26-án alakult meg Tiszaörsön, elnöke Sinka János volt. A tanácstagok száma ebben az évben 51 fő, a póttagoké 24 fő.

54 Az 51 tanácstagból 3 volt ipari munkás, 39 szegényparaszt, 4 középparaszt, 1 kisiparos vagy kiskereskedő, 4 pedig értelmiségi.

55 A földigénylők száma 1945-ben 381 fő volt, ebből földet kapott 260 fő. A 151 házhelyigénylőt illetően mindannyiuk igényeit kielégítették, 47200 m

2 házhelyet osztva ki.

56 A Földigénylő Bizottság elnöke ugyanebben az évben Túri Ferenc, jegyzője ifj. Bakos Károly, tagjai: Kovács Flórián, Lengyel Zoltán, Czakó Béla, ifj. Molnár József, Czinege Károly, Hunyadvári Géza, Török László, Tóth Gusztáv, Varga Géza és Borsos István.

57 1947. november 30-ig 592 személynek összesen 2757 kh földet osztottak ki.

58 1950. február 8-án alakult meg az Új Élet Termelőszövetkezet 96 kh földterületen, 22 fővel. Első elnöke: Szanyi András volt.

59