Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

508 TISZAORS voltak. Első említésekor Örsi Imre birtoka, aki az egri püspökségre hagyományozza, így kerül át a község Nagyivánhoz és Tiszaígarhoz hasonlóan Szabolcs vármegyétől Heves vármegyéhez.

28 Tiszaörs az 1548-as dézsmajegyzékben nem található.

29 1551ben azonban népes hely. Az 1570-es években elpusztul, s hosszú időn át lakatlan puszta.

30 Népessége így alakult:

31 Év 1551 1552 1554 1564 1567 1571 27 porta 18 porta 19 porta 17 család 30 jobbágy 28 férfi 1576 1577 1703 1723 1728 13 család 12 porta elpusztult 16 család 24 család 40 család 1736 1746 1754 1767 1770 1771 39 család 16 család 205 lakos 16 család 71 család 93 család Ev 1786 1804 1824 1835 1847 1858 996 965 1219 1153 1342 1481 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1691 1841 2060 2137 2268 2414 1930 1941 1949 I960 2408 2454 2629 2472 Területi változás a községben nem következett be. Lakosságának XVIII. századi ingadozása abból adódik, hogy a lakott pusztát (1703-ban 16 család él itt) református jobbágyok szállják meg, s 1719-21 között Endrődy Gábor egri püspöktől telepítési szerződést kapnak. A szegénység miatt azonban sokan már néhány év múlva kénytelenek voltak távozni: 1723-ban 15 jobbágy Polgárba ment, 1727/28-ban 11 család Egyekre költözött, de többen mentek el Csegére, Tiszatarjánba, Balmazújvárosba is. Három család Kunmadarasról telepedett át. 1744-ben új lakókról tudunk, 1747-ben Kunmadarasra irányuló jobbágyszökésekről.

32

1767/68-ban Esterházy Károly egri püspök a református lakosságot papjukkal együtt katonákkal eltávolíttatta, a kálvinista templomot leromboltatta. A lakosság a környező falvakba széledt szét (Tiszafüred, Tiszaderzs, Tiszaszentimre). 1767 végén már 16 új katolikus lakost találunk a faluban: Nagyivánról, Szihalomról, Ostorosról, Kistályáról, Mezőtárkányból, Tiszahalászból, tehát az egri káptalan és püspökség falvaiból. Ettől kezdve a lakosság szinte kizárólag katolikus, száma folyamatosan növekszik, a két világháború között már stagnál, a gazdasági cselédek egy része ekkor költözik el a külterületről. 1910 körül külterületi lakott helyként Örsi pusztán kívül még három tanyát tartottak nyilván. A külterületi lakosság száma 1910-ben 239 fő, 1949-ben 67 fő, 1960-ban pedig 27 fő volt.

33 1925-ben 135, 1930-ban 76 személy lakott külterületen.

34 5. Először 1292-ben, meglehetősen korán említik a falut, amikor Örsi Imre az egri püspökségre hagyományozza. Ezzel közigazgatásilag is átkerül Heves megyéhez.

35 Az 1472-es oklevél Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi. Ekkor Szőlősi György és László igari birtokosok kérelmére Báthory István országbíró határjárást rendel el Igar és az egri püspökség tulajdonában lévő Örs között. 1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő.

36 1551-ben népes falu, 27 portájával szerepel