Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAKÜRT 493 magában."

97 Vályi András írta 1799-ben, hogy „... határjában szőleje, nádgya, sássá, fája elég, földgye homokos,... legelőjét a' vizek járják néha."

98 Tiszakürt határát az 1786-1789 közötti időszakban az alábbi felosztás szerint művelték: szántó, 1826 kh, rét 2015 kh, kert 4 kh, legelő 4943 kh, szőlő 173 kh. 1824-ben a község 13404 magyar holdas határából 4544 hold, azaz 33,91% volt vízjárta terület." Az ármentesítések előtt a háromnyomásos művelési rendszer, az őszi és tavaszi gabona termesztése jellemezte a szántóföldi gazdálkodást, de a XIX. század elejére a kukorica is megjelent, 1808-ból van adatunk ugarba történő vetésére.

100 Fényes Elek azt írta 1851-ben, hogy Tiszakürt „... földe részint homokos, részint szikes és fekete agyagos, s minden gabonanemet jól megterem. Szép szarvasmarhát s az uraság egyúttal sok birkát tenyészt."

101 Ugyanebben az évben 1400 kh vízjárta rét létét regisztrálták.

102 Az ármentesítés eredményeképpen az 1851-ben még csak 3140 holdat kitevő szántó 1895-ig 5006 kh-ra nőtt.

103 A XIX. század végére elterjedt a vetésforgó alkalmazása, s egyre nagyobb teret nyert a kukoricatermesztés is.

104 A tiszakürti határban található homokos terület lehetőséget kínált a számottevő szőlőtermelés kialakulására. A tiszazugi szőlőtermelésre utaló első ismert adat szerint már a Mohács előtti időkben homoki szőlő volt a tiszakürti Öregszőlő területén. 1701ben Tiszakürtön 50 akó évi bortermést vett számba a harmincados, 1715-ben 30 kapás szőlőt, 1720-ban 81,5 kapást írtak össze. 1818-ban a földesúr az új telepítésű szőlők birtokosait kilenced helyett nyolcad adására kötelezte.

105 Tiszakürtön 1828-ban 100 jobbágyból 95, 142 zsellérből pedig 97 rendelkezett féltől két kapásig terjedő szőlővel.

106 1836-ban „Szőlőskert" létéről történik említés, 1851-ben 850 hold szőlő volt a határban.

107 A XIX. század végétől a homoki legelőterületek feltörése és nagyarányú szőlőtelepítés folyt Tiszakürt határában. A kürti nagybirtokosok parcellázásait követően az egykori Varjas és Kisasszonypusztán nagy számban telepedtek meg kunszentmártoniak, csépaiak és tiszakürtiek, akiknek faluszerű települése a mai Cserkeszőlő község magjává vált.

108 A szőlők és gyümölcsösök területének lendületes növekedése a XX. század első évtizedeiben is tovább folytatódott, s 1925-re elérte a 2109 kh nagyságot.

109 1946. április 25-i adatok szerint Tiszakürt határában mintegy 2800 kh területen volt szőlő és gyümölcsöskert. A felszabadulás utáni földosztás eredményeként 1946-ig 105 személy kapott összesen 105 kh nagyságú szőlőterületet. Az egy holdon aluli szőlőbirtokkal rendelkezők száma akkor 1149, az 1-2 kh-asoké 567, a 2-3 kh közötti szőlőt birtoklók száma 196 volt.

110 A földterület művelési ágak szerinti megoszlása 1852 és 1962 között a következőképpen változott:

111 Év 1852 1879 1895 1913 1935* 1954 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh kh Szántó 2123 5944 5 006 4 516 5 187 2390 2283 2369 Rét, kert 1261 775 678 889 576 303 290 58 Szőlő 512 754 805 1 994 2 435 1042 1020 874 Legelő 4748 1559 2 380 1 574 1 122 505 624 855 Erdő 200 310 332 234 86 100 51 Nádas 99 143 289 76 106 127 135 195 Terméketlen 93 575 674 458 479 489 536 Összesen 8836 9375 10 043 10 055 10 118 4932 4941 4938 1935-ig Cserkeszőlő ;idataiv;il cgvütt.