Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

494 TISZAKURT Az állattenyésztésnek is jelentős hagyományai voltak Tiszakürtön. 1562-ben a juhok száma kiemelkedő volt a többi tiszazugi településen összeírtakéhoz képest. A kürti 1540 juhot megközelítő állományt - 986 darabot - egyedül Tiszainokán találtak.

112 1563-ban a tizedszedő 64 bárányt követelt dézsmaként a kürtiektől.

113 1576-ban jelentős büntetéspénz fizetésére kötelezte a török a tiszakürtieket elfogott marháikért.

114 A marhatartás és -kereskedelem jeletőségére utal az is, hogy 1588-ban Kürti István és Szegedi István tőzsérek l-l alkalommal áthajtott, összesen 163 szarvasmarhája szerepelt a hídvámjegyzéken.

llí 1770-ben a kürti jobbágyok az úrbéri kérdőpontokra adott válaszukban nyári legelőiket elegendőnek, a rétet viszont kevésnek tartották. Vályi András szerint is elégséges nagyságú volt-az időnként vízjárta-legelője.

116 Az 1836-os - Fényes Elektől származó - megállapítás szerint nagy juh- és marhatartás jellemezte,

117 amelyet az 1851-ben mintegy 3000 holdas közlegelő, 1560 hold száraz kaszáló és 1400 hold vízjárta rét is lehetővé tett.

11

* Az ármentesítések a legelőterületek visszaszorulását okozták, s a juhállomány csökkenését, a sertéstartás arányának növekedését eredményezték. A századfordulón jelentős volt a szarvasmarhaállomány is. 1925-ben az uralkodó tenvésztési irányt a szarvasmarha-tenvésztésben jelölték meg.

119 A főbb állatfajok állományának alakulása Tiszakürtön 1852 és 1962 között:

120 Ev 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 382 937 1341 441 583 271 302 229 Ló 528 430 446 532 460 212 208 137 Juh 1955 2491 3233 808 1499 942 900 1555 Sertés 3066 2445 3899 2387 1034 1372 2027 A XX. században a tiszakürti mezőgazdaságot számos esetben érte súlyos kár. A húszas-harmincas évek fordulóján növényi és állati betegségek sújtották a községet. A korabeli feljegyzés egyebek között a sertéspestis „eddig példátlanul álló" pusztításáról szólt.

121 A század derekán a második világháború veszteségei vetették vissza a gazdálkodást. A háború utáni helyreállítást nagymértékben nehezítette a több évben visszatérő aszály. Ennek kártételére jellemző, hogy a községi elöljáróság 1946. június 24-én a kalászosok aszálykárának mértékét 50%-nál nagyobbra becsülte.

122 8. Tiszakürtről a XVIII. századi összeírások alapján 1747 és 1770 között 11 mészáros és 1720-1802 között 12 molnár nevét ismerjük.

123 1732-ben egy, 1744-ben, 1751ben és 1756-ban két malom létezéséről tudunk. 1770-ben szárazmalmai voltak a településnek.

124 1879-től az alábbiak szerint alakult az iparosok szakmánkénti megoszlása:

125 Év 1879 1925 1934 1945 1950 1960 Asztalos 2 5 Ács 1 Csizmadia 2 Faragó 5 Gépész i Halász 1 Kerékgyártó 3 Kovács 3 5 4 5 5 3 Kőműves 1 4 2 1 3 2 1 5 3 4 3 4 5 4 2