Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAJENŐ 475 községtől való leválasztásához, valamint a fent említett terület Pusztajenővel történő összekapcsolásához hozzájárul. 59 Az új község Tiszajenő néven 1954. november 28-án alakult meg. Jászkarajenő község részéről az új községhez csatolt földterület nagysága 4606 kh, a lakosság száma 1400 fő, lakóházak száma 343. A Vezseny községtől átcsatolt terület 1100 kh, a lakosság száma 800 fő, lakóházainak száma 200. Ezek szerint az új község területe 5706 kh-at tett ki, a lakoság létszáma 2200 fő, a lakóházak száma 543 volt. 60 1956 decemberében 16 taggal megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt községi szervezete. A taglétszám növekedésének eredményeként és a politikai feladatok helyi megvalósítása érdekében 1959 első negyedévében létrehozták a párt községi csúcsvezetŐségét. 61 1956-os eseményeket követően rövid időn belül a KISZ, a Hazafias Népfront és a Nőtanács helyi szervezetei is megalakultak. Működésükkel a konszolidációt, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és a település további fejlődését segítették. 62 6. A Jászkarajenőhöz tartozó Jenő puszta lakosainak legnagyobb része az 1930. évi népszámlálás idején őstermelőként, mezőgazdasági cselédként és munkásként dolgozott. Az iparban foglalkoztatottak létszáma ennél jóval kevesebb volt. A 10-50 kh-dal rendelkezők száma 84, s 10 kh-on aluli birtoka 185 családnak volt. 63 A Vezseny község külterületi lakott helyeként nyilvántartott Vezsenyi szőlők kereső népessége szintén elsősorban a mezőgazdaságban dolgozott, viszont számottevő volt az iparban foglalkoztatottak számaránya is. A Vezsenyi szőlőkben 10-50 kh nagyságú birtokkal 7-en rendelkeztek, 10 kh-on aluli földterületet 87-en birtokoltak. 64 A keresők száma a következőképpen változott: 65 Keresők 1930 1960 T „ Vezsenvi TiszaJeno „,,;, szolok íeno Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem 682 25 200 42 1236 219 42 Közlekedés 166 Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő 9 23 Napszámos Házi cseléd Egyéb 8 17 144 Összesen 724 282 1807 A mezőgazdaságban dolgozók 1960-ban a kereső lakosság egészének 68,4%-át tették ki. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya 12,1%, a közlekedésben 9,1%, a kereskedelemben 2,3%, a népgazdaság egyéb területén 7,9% dolgozott. 66 A község megalakulása után létrejött termelőszövetkezeteknek jelentős szerepük volt a település társadalmi átrétegződésében. 1957-1958-ban a község földterületének 6%-a tartozott a szocialista szektorhoz. 1959 szeptemberének végére a földterület 92%-a volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek birtokában. 67 A kezdetben kis területen gazdálkodó Új Elet Mgtsz 1959. november 3-i vezetőségi ülésén határozta el, hogy csatlakozni fog az Új Tavasz Mgtsz-hez. Ez utóbbi 1959. március 3-án alakult meg 365 taggal, földterülete 2186 kh volt, ebből 1600 kh szántó. Állatállományát 18 tehén, 28 növendék marha, 7 anyakoca, 59 ló és 9 csikó tette ki.