Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

476 TISZAJENŐ A harmadik termelőszövetkezet a Tiszagyöngye Tsz volt, 1959. március 22-én jött létre. Állatállományát 20 ló, 6 ökör, 15 tehén, 15 növendék marha jelentette.

68 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek területe, illetve taglétszáma a következőképpen alakult 1954 és 1962 között:

69 Ev termelőszövetkezet iilet (kh) tagok száma 80 12 88 16 83 11 87 10 1368 171 2186 370 1152 180 1868 317 1146 183 2026 312 1954 1955 Uj Elet Új Élet 1956/57 1958 Uj Elet Új Élet 1959/60 Tiszagyöngye Új Tavasz 1960/61 Tiszagyöngye Új Tavasz 1960/62 Tiszagyöngye Új Tavasz 7. 1717-ben a Földváry família javainak számbavétele során Tiszajenőt is felkeresték a család megbízottai, akik révje mellett kiemelték fekete, de homokos földjét, kevés kaszálóját és rétjét.

70 Jenő pusztán a XVIII. század elején szőlőművelésre alkalmas helyet találtak a jászapáti Radics István és társai.

71 E homokos terület volt a puszta legértékesebb része, a későbbi Vezsenyi szőlő, külterületként, majd községként ezen az árvízmentes homokháton jött létre. 1824-ben Jenő határterületében 8 kishold vízzel borított rétet, 1794 kishold vízzel borított legelőt írtak össze, ezen kívül a jelentés 577 kishold lápot, 633 kishold mocsarat és 338 kishold mélyfekvésű területet említ.

72 Podmaniczky János, Vezseny birtokosa a XIX. század elején Jenőt is bérelte, ebben az időben kezdték meg a vezsenyiek e helyt a szőlő telepítését, ugyanis 1818-tól a Földváry família megengedte a veszenyieknek, hogy a bérlő Podmaniczkyval megegyezve szőlőt telepítsenek a homokos talajú Jenő pusztán. E bérlet lejárta után a szerződés érvényes maradt, mert Blaskovich Bertalan, a következő bérlő is megerősítette.

73 Fényes Elek leírása szerint 1851-ben Jenő puszta határa 7700 hold nagyságú, „melly részint gazdag gabonatermő föld, részint laposas és mocsáros térség. Birja a Földváry nemzetség osztatlan állapotban, s jelenleg haszonbérbe van kiadva 9650 pengő forintért."

74 Jászkarajenő község létrejöttét követően hosszú ideig nem különíthetők el Jászkarajenő és Vezseny adataiban a mai Tiszajenő területére vonatkozó adatok. 1927-ben a vezsenyiek által átcsatolni kívánt ún. Jenői szőlők és tanyák területe mintegy 3400 kh volt. A Vezsenyi szőlőkhöz 1935-ben 347 kh tartozott.

75 Az újonnan alakult Tiszajenő határának talaja elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek, valamint szőlő- és gyümölcstermesztésnek kedvezett. Fontosabb növények vetésterülete kh-anként:

7fi Év őszi búza tavaszi árpa zab kukorica cukorrépa lucerna összes terület (kh) 1956 1957 602 648 101 120 16 43 319 495 33 17 72 74 1043 1357 Az 1963. évi statisztikai adatokból kitűnik, hogy a szántóföldi növénytermesztés mint