Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

1. Szolnok megye délnyugati határán, Pest megyétől 2,5-3 km-re, a Tiszától 3,5-6 km-re fekvő település. A község keleti részét réti öntéstalaj fedi, az északit réti csernozjom, délen homokos talaj az uralkodó.

1 Lakóinak száma 1960-ban 1807 fő, népsűrűsége 64,1, területe 4899 kh, lakóházainak száma 563, külterületen lakik: 1179 fő.

2 2. 1469: Jenew,

3 1561: Jenew (Szolnok m.), 1560-61: Jenieő, 1561: Jenő, 1562: Jeneó, 1562: Jeneyeő, 1575-76: Jenő,

4 1578: Jenő, Jenéo, 1585: Jenew, 1614: Jenew, 1629: Jeneő, 1643: Jenő, Jenéő, 1654: Tiszagyenő, 1656: Tisza Genő, 1660: Tisza Jenu, 1666: Tisza Jenő, 1673-74: Tisza Jenő (Szolnok m.),

5 1675: Tisza Jenő,

6

1680: Jenoczy (Szolnok m.),

7 1717: Jenéi puszta,

8

1799: Jenő,

9 1828: Jenő (Tisza),

10 1854: Jenő,

11 1873: Jenő (Tisza-),

12 1913: Jenő,

13 1937: Jenő,

14 1954: Tiszajenő,

15 1956: Tiszajenő.

16 a) A megkülönböztető szerepű Tisza-előtag a folyó mellékére utal. b) Jenő helynév az Ómagyar Jenő törzshöz tartozók településére vonatkozik.

17 3. Tiszajenő-Szárazérpart feltehetően a víz közelsége következtében már a neolitikumban emberlakta terület volt. A Körös-kultúra népéhezJcöthető felmenő falú, sátortetős, cölöpös szerkezetű lakóház-maradványokat tártak itt fel.

18 A vaskor időszakából szkítákra utaló leletek kerültek elő a község határában.

19 Tiszajenő-Kecskésparton szarmaták nyomaira bukkantak.

20 Honfoglalás kori (X. század) katonáskodó középréteg temetőjét tárták fel a Tiszajenő-Eperjesi telep nevű lelőhelyen.

21 Az Árpádkorban (XI. század) sem volt lakatlan Tiszajenő területe.

22 A Tiszajenő-Bólépart telephely bizonyítja, hogy a középkorban szintén lakott település.

23 Eredetileg Vezseny határának homokos részén települt, a vezsenyiek használta szőlő területén, ahol ideiglenes lakhelyül szolgáló ágasfás-szelemenes gunyhókat emeltek a vezsenyiek. Az állandó lakások nagyobb részét jövevény katolikusok építették, kezdetben hagyományos formájú, háromosztatú (szoba-konyha-kamrából álló) épületeket, az 1950-es évektől pedig sátortetős, négyzet alaprajzú házakat. A település szabályos, mérnökileg tervezett, egymásra merőleges utcákból áll. Paraszti kultúrája az egykori anyaközséghez nem kötődik, szokásai főleg a családi élethez kapcsolódnak (szüret, disznótor, névnapok). Lakossága nem integrálódott sem nyelvileg, sem kulturálisan. Népességének nagyobb része a Jászság kiskunsági pusztáin létrejött falvakból érkezett, de már Duna-Tisza közi életformával, s ami összefogja Tiszajenő lakóit, az elsősorban a Vezseny községben lakóktól való határozott elkülönülés.

24 4. Az 1469-ben Mátyás királytól névjogot nyert Jeney család már 1410-ben birtokolta a mai község részbeni elődjét, Jenőt. A Jeneyektől a família kihalása után a Bertnátfyakhoz került, majd 1562-ben a Földváry család birtokába jutott Bertnátfy Zsófia és Földváry Mihály házassága révén.

25

1535-ben Jenő birtokosa volt a jánoshidai premontrei prépostság és Pásztói Miklós.

26 A török hódoltság alatt hosszabb időn keresztül lakott volt, majd elpusztult. Lakói 1575-76-ban a töröknek haltizeddel tartoztak.

27 1647-ben 3/4 portáját írták össze. Lakosai között 1653-ban mintegy 300 katolikus hitű volt és 15 házban laktak reformátusok.

28 1693-ban az újjátelepült községek sorában említik.

29 1699-ben a Pentz-féle összeírásban a lakott települések között szerepel.

30 Tiszajenő 1713-ban község volt, de 1719-ben már újra puszta.

31 Még 1691-ben kikerült a Földváry família birtokából, s a kincstár rendelkezése alá jutott. A család csak 1800-ban érte el, hogy Jenőt visszaszerezze.

32 Vályi András leírásában ebben az időben, mint „szabad puszta" szerepelt.

33 Tiszajenő