Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

472 TISZAJENŐ A XIX. század közepén néhány család lakta Jenő pusztát.

34 Népesedési adatai a XIX. század utolsó harmadától:

35 Év 1869 1880 1890 1900 1910 531 1012 1303 1459 1556 1920 1930 1941 1949 1960 1845 1971 1954 2018 1807 Lakossága 1869-1949 között fokozatosan emelkedett, sőt, a községgé alakuláskor is 2200 fő volt a száma. Ez az 1950-es években kis mértékben visszaesett. A külterületen 1960-ban 1179 fő, belterületen 628 fő lakott. Népesedési adatok 1960-ban és 1962-ben:

36 élve születés halálozás bevándorló elvándorló + növekedés - csökkenés 1960 23 22 131 119 +13 1962 22 23 163 141 +21 A népesség korosztályok szerinti megoszlása 1960-ban:

37 Lakók 0

_

u 15

_

19 20

_

39 40

_

59 60 éves szama 1807 429 140 447 464 327 A 60 éven felüli lakosság létszáma viszonylag kevés, mindössze 18%. Ez a községbe történő elég jelentős bevándorlással van összefüggésben. 5. A „Vezsenyi szöllők" és „Pusztajenő" külterületi lakott helyekből Tiszajenő néven 1954-ben alakult község múltja a XV. század elejéig vezethető vissza. A középkorban Jenő, a XVI-XVII. században Tiszajenő néven is előforduló település, később puszta azonban csak részben volt őse a mai Tiszajenőnek. 1410-ben Jenő-i Péter fiai, György, János és Miklós-Jenő, Sárszeg, Istvánháza és Gyüger possessiók egyharmad részét Rohmani Miklósnak adták át, a Liptainak nevezett Miklós generációját illető rész kivételével.

38 1469-ben Mátyás király Jenői Péternek és Lázárnak megengedte, hogy Jenő környékén a Tiszán révet állítsanak.

39

1505-ben Jeney Péter fia László, nővérével, Margittal a jenéi, sárszögi, gyügeri és istvánházi részek birtokosa.

40 Jeney László leánya, Anna lett 1525 után a birtokok örököse. Halála után férje Bertnátfy Bernát újraházasodott - így került rokoni kapcsolatba a Tetétleni famíliával. A házasságából született Bernátfy Zsófia 1562-ben ment férjhez Földváry Mihályhoz, s ezúton vált Jenő a Földváry család birtokává. 1535-ben Jenő birtokosai között találjuk a jánoshidai prépostságot és Pásztói Miklóst is.

41 1653-ban a jenői lakosok - akik a török elől elmenekültek, majd visszatelepültek - nagyszámú katolikus hitre visszatért lakost találtak a településen. A régi kőtemplomot, amelyet a protestánsok korábban elfoglaltak, nem akarták átengedni a katolikus vallású többségnek. A katolikus jobbágyok evangélikus földesuruktól, Földváry Jánostól kértek támogatást. Az evangélikus jobbágyok arra hivatkoztak, hogy a templom tető nélkül ugyan, de megmenekült a török pusztítástól, de csak azért, mert a lakosok pénzt fizettek a töröknek. Ugyanakkor a többi környékbeli régi katolikus kőtemplomot a török lerombolta és a köveit is elhordatta.

42 A katolikus jobbágyok pana-