Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
462 TISZAINOKA emlékezetű Ur-Gróf Teleky József ... fenyőknek és deszkáknak árába elengedett 300 forintot és ez a templom segítségére ajándékoztatott. Emellett Dalineálója (tervezője) s a munkában elindítója a Mester embereknek, ugyan a nevezett Méltóságos Gróf volt ... Az Elöljárók pedig e Szent munka elkezdésében és végbe vitelében kik voltak, a Templom Menyezetére fel Szegzett Táblán renddel le vágynak írva és megolvastathatnak." A templom építésekor tornyot nem állítottak, s csak 1794-ben pótolták ezt a hiányosságot, amikor is vörös színű zsindely tetős fedelet kapott az építmény. A szószék 1802-ben készült. A torony 1855-ben egy példátlan erejű viharnak esett áldozatul, s 1869-ig nem is javították meg. A tiszainokai templom is csonka tornyú volt. 110 Az első világháború idején az inokai harangot beöntötték, helyette a község csak 1923-ban szerzett be újat. Ugyanekkor helyezték el a templom bejárata felett az első világháborúban elesett inokai katonák emléktábláját is. A község lakóinak vallási megoszlása a következő változásokat mutatta. 1837-ben: római katolikus 80, református 1086, izraelita 6, 1891-ben: római katolikus 194, református 843, izraelita 9, 1941-ben: római katolikus 429, református 631, evangélikus 9, izraelita 4. 111 A református egyház adatai szerint a XVIII. század közepétől még a lelkészek látták el a tanítói munkát is, vagy pedig a tanítók végezték a lelkészi szolgálatokat is. 1745-től külön tanító alkalmazására került sor. 1766-tól folyamatosan ismerjük a tanítók névsorát. A század második felében Begányi György vetette meg a rendszeres oktatás alapjait, de az ellenreformáció légkörében lelkes munkája miatt - a néhány betelepített lutheránus jövevény gyermekeit is ő oktatta - a cibakházi római katolikus plébános feljelentette a felsőbb hatóságoknak, amiért börtönbüntetésre ítélték. Az 1792es esperesi vizitáció szerint a leány- és fiútanulók együttes létszáma 40 fő. 1799-ben ez a szám 20-24-re csökkent. Feltehetően ez az utóbbi a reális tanulói létszám, mert 1770ben is 24 gyermekkel foglalkozott az akkori tanító, Harangi Mátyás, aki írásra, olvasásra és hittanra tanította növendékeit. Ezért tanulónként évi 51 krajcár díjazásban részesült. 112 1850-51-ben egyosztályú iskolában egy tanító 56 gyermeket oktatott, a következő évben sem igen változott a számuk: 55 iskolást tartottak nyilván, akik közül 28 a fiú és 27 a lány. 113 1856-ban a nem szellőztethető és meszeletlen falú régi iskola helyett újat emeltek, s a tagosításkor az iskola javadalma is növekedett 30 holddal. 1913ban készült el az új iskola épülete, amelyben 1924-ben még egy tanítói állást létesítettek. 1925-ben kéttanerős református elemi népiskolájának két tanterme volt, közülük az egyik ideiglenes jellegű (lakóház). 114 1929-ben felépült a község második iskolája. Óvoda 1926-ban még nem volt a községben. 115 1960-ban egy általános iskolájában három tanteremben 84 tanulót oktatott az 5 pedagógus. A 31 óvodai férőhelyre 32 gyermeket írtak be. Az óvodásokkal 1 óvónő foglalkozott. 116 Az oktatási eredmények a lakosság iskolázottságával mérhetők: 117 6. életévüket . ., Általános iskola Középiskola -„. . ,, t * , ...... „.. Analra- .- , ,,,,,,. r Főiskolát Ev betöltött , , Ir-olvas osztályát végezte lakosok száma eta 1-5 6-7 8 1-3 4 ve g zett 1941 968 100 195 310 336 18 2 7 1960 766 34 2 280 363 62 12 7 6 A tiszainokai népművelési munka megszervezése jóval korábbi dátumhoz köthető, mint az országosan létrehozott Iskolánkívüli Népművelési Szervezet kiépítése. 1914-ben a helybeli lelkész, Papp Károly az egyháztanáccsal határozatba foglaltatta, hogy „hetenként egyszer, szerda este 6 órakor tartassanak felolvasások". E szerda esti összejövetelek felolvasási tárgyai az akkori időkben népszerű „Koszorú-füzetek"-ben voltak meghirdetve. Amikor 1920-ban intézményesen megindult a népművelési mun-
