Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAINOKA 463 ka, a szerda esti felolvasások már megszokott gyakorlata jelentette a keretet. A munka továbbvitelére a Felnőttek Szabadoktatási Bizottságának megalakításáról döntött a község 1920. szeptember 2-án, majd megalkották szabályzatát is. 1921. március l-jén a szabadoktatási tanfolyam intézőbizottságát is megválasztották, tagjai lettek: Papp Károly lelkész, Dohogy Ambrus, Szilágyi Károly tanítók, Hutter Kálmán gazdatiszt, Papp Zoltán jegyző, Lukács László, Beké Ferenc, Juhász András, Moreczki János, Nagy János, Nagy Dániel, Zsoldos Zsigmond és B. Nagy László kisgazdák és iparosok. A harmincas évek közepétől az előadásokat vetítettképes sorozatokkal is bővítették, és a kántortanító kezdeményezésére évenként két-három alkalommal a helybeli fiatalság népszínműveket is bemutatott.

118 Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1945. november 19-én Iskolánkívüli Népművelési Tanáccsá alakult, amelynek elnöke Török László református lelkész, ügyvezető igazgatója pedig Csekey László kántortanító lett. 1925-ben egy községi népkönyvtár volt Inokán 157 kötet könyvvel.

119 1942-ben 1 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, 2 földművelésügyi minisztériumi népkönyvtár, 1 egyesületek által fenntartott és 1 iskolai könyvtár működött Tiszainokán.

120 Ezek közül egy sem vészelte át a második világháborús eseményeket.

121 A községben 1884 és 1939 között 6, Belügyminisztérium által engedélyezett és működő egyesületet, illetve kort tartottak nyilván, amelyek közül az 1884-ben életre hívott Olvasókör volt a legéletképesebb, s egyben a legkorábbi alakulat.

122 1960-ban művelődési házának befogadóképessége 150 fő volt, keskenyfilmes moziját egyszerre 90 néző látogathatta heti négy alkalommal. Közművelődési könyvtárában a kötetek száma ugyanekkor 737 darab volt, a rádió-előfizetők száma 145, a tv-előfizetőké 1 fő.

123 10. Az 1831. évi kolerajárvány július 9-én érte el Inokát. 40-en betegedtek meg és közülük csupán 13-an gyógyultak fel.

124 A község egészségügyi körülményeinek jellemzője volt, hogy orvos nem lakott helyben, mindig valamelyik szomszédos településről járt át. 1913-ban és 1925-ben például Tiszakürtről, majd később Nagyrévről, még a felszabadulás után is. Gyógyszertára 1925-ben még nem volt. Szülésznő azonban már a századfordulón is élt a faluban. 1925-ben a községi bába mellett egy okleveles magánbába is lakott Inokán.

125 Körorvosa Tiszakürtön praktizált, a legközelebbi gyógyszertár szintén Tiszakürtön volt, 7 km-re Inokától. Kórházat legközelebb Szolnokon találhattak az inokaiak, 42 km-re lakóhelyüktől.

126 A község életében mindig fontos szerepet játszott a tiszai rév és a szolnok-kunszentmártoni úthoz történő csatlakozás. A felszabadulás után bekötőút ját felújították, s a község buszjáratot is kapott. Kezdetben naponta 2 busz, később 6 járt be a községbe.

127 A lakosság korábban a Tisza vizét fogyasztotta, illetve ásott kutakból fedezte vízszükségletét. A tiszti főorvosi jelentés 1939. február 28-án Tiszainokával kapcsolatban azt írta, hogy az 1139 lakónak 1 artézi kútja van, s 1 norton kutat igényelnek. Tudjuk azonban 1925-ös adatokból, hogy az egy községi kút mellett 2 gazdasági artézi kút is volt a faluban, és hogy az ásott kút vize nem volt megfelelő. 1945-ben két artézi kútját említik, egyiket a Piactéren, másikat a Malom utcában.

128 1960-ban belterületen 3, külterületen 2 artézi kutat tartottak nyilván, amelyekből 3 közkút, 2 pedig közterületi kút volt.

129 Ugyanekkor a vízvezeték-hálózat hossza 5 km, a rákapcsolt lakásoké pedig 7. A vízvezetéki közkifolyók száma 11-re emelkedett, a közkutaké - beleértve az artézi fúrott kutakat is - összesen 22-re.

130 1922-ben valamennyi gyalogjáróját kijavították és körülbelül 3 km hosszúságban új járdát építettek. így ekkor a községben minden utcában volt járda.

131 1925-ben a községnek volt egy kompja a tiszainokai közbirtokosság tulajdonában, vasútállomása ugyanekkor nincs. A községi utak hossza 1925-ben 17 km.

132 1960-ban a gyalogjárók I