Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

460 TISZAINOKA 2 2 4 2 1 1 1 3 3 2 3 2 4 2 4 3 1 2 1 3 3 1 2 ] 1 1 3 3 3 2 1 1 1 2 1 Ev 1879 1926 1934 1945 1950 csizmadia húsvágó kerékgyártó kovács lakatos asztalos kőműves (ács) hentes és mészáros molnár (darálós) férfiszabó női szabó bognár borbély szíjgyártó szikvízgyártó Összesen: 7 16 26 17 12 Csak a lakosságot közvetlenül kiszolgáló iparosok voltak e kis községben, vásározó ipar nem alakult ki, noha átkelőhely jellege ezt indokolta volna. 1920-ban községi szeszfőzdét állítottak fel, egyet a külterületen, egyet a belterületen: Tóth Pálnál, illetve Tálas Lídiánál.

100 1925-ben volt egy 25 munkást foglalkoztató téglagyára.

101 1945 elején a főispánnak küldött jelentésben téglagyárát és egy szélmalmát említik. Megjegyzik, hogy a szélmalom csak darálást végez.

102 Kereskedelme csak belső igényeket elégített ki. A jobbágyok által bérelt rév (1751) működéséről nem sokat tudunk, de a rév jó jövedelmet hozhatott a földesúrnak, amint ezt az 1821. évi megyei jelentés mutatja. Az akkori két révész - Kotsis Gergely és Nagy Sámuel - elmondja, hogy „az alsó szomszéd Nemes Megyékből, úgy mind Békésből, Csanádból, Csongrádból és a többiekből is ... igen nagy számmal ... jószágok által szállíttattak." Bécs városa számára hajtott 460 darab marhát három óra leforgása alatt szállították át a réven. A környék legkedvezőbb adottságú átkelőhelyének tartották. 1821-ben - bár a Tisza árja igen nagy volt-az átkelési időt a próbamérések 3 percben rögzítették. A révjog, az átkelési jog később a közbirtokosságé lett. A kompot a közbirtokosság üzemeltette megszűnéséig.

103 1879-ben a község két kiskereskedőjét említik. 1925-ben 4 fűszer- és vegyeskereskedése és 2 kocsmája van, s heti piacokat tartanak. Jelentős szerepet tölt be a településen a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. 1960-ban 12 kisiparos dolgozott a faluban, köztük 1 asztalos, 3 borbély, 1 cipész, 1 szabó, 3 kovács és lakatos. Állami vagy szövetkezeti ipartelep nem jött létre, még háziipari szövetkezet sem. 1 boltja vegyes profilú volt, 1 vendéglője 4 főt foglalkoztatott.

104 9. Chobot Ferenc szerint Tiszainoka a török hódoltság előtt templomos hely.

105 Az 1540-es években református egyháza lehetett, ezt azonban egyértelműen nem lehet bizonyítani, mert a helység régi okmányai tűz martalékává lettek.

106 Azt viszont tudjuk, hogy önálló anyaegyházként működött a XVII. század második felétől, amikor is „fasövényből" készült templomát említik, amely a tizenötéves háború idején rommá vált.

107 1683-ban Giraj kán seregei átvonultak a Kunságon, mindent felégettek maguk mögött, s ekkor pusztult el ez a templom is. A tatárok elől elfutó lakosság azonban a meneküléskor magával vitte Kecskemétre a templom harangját, és mikor a háborús dúlások véget értek, s mód nyílott a megfutott lakosok visszatérésére, újra templomot emeltek, melybe az elmenekített harang is visszakerült. Az 1758-tól vezetett inokai anyakönyv egyik bejegyzője jóval az események után, 1777-ben ezt a következő sza-