Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAIGAR 433 kerül. Birtokosok voltak még átmenetileg itt a Derzsiek és a szoklyói Szabók is.

43 1598-ban már Széky Pálnak is van itt részbirtoka.

44 Széky Pál egri hadnagy, majd alispán végrendeletében Igarról is intézkedik birtokai között. Ám özvegye 1601-ben Igart nem fiára, Ferencre, hanem vejére, Ujfalussy Istvánra hagyta. Széky Ferenc azonban rövidesen visszaszerezte, majd 1616-ban Kállay Vincének, 1640-ben Balku Pálnak zálogosította el. A lakosok ebben az időben már protestánsok. 1662-ben Széky Ferenc fia, Péter, szendrői várkapitány, apja több birtokát is visszaszerzi a zálogból, köztük Igart is.

45 A tatárok 1659-ben feldúlják a községet, de rövidesen ismét népesedni kezd.

46 1686-ban még lakott hely, ezután pusztul el és válik lakatlan pusztává. 1695-ben a kincstár összeíratta Igar pusztát, eszerint az egykori 18 jábbágytelek népét a tatárok 13 évvel korábban hurcolták el.

47 Ebben az időben a kincstáron kívül a Ráday-Darvas rokonság is birtokosa volt. 1700-ban Darvas János és fiai királyi adományt nyertek egyes igari birtokrészekre.

48 Rajtuk kívül a XVIII. század első két évtizedében a Tiszaszőlősön lakó Elek család is birtokolta: „Minek előtte Igar helysége megszállíttatott volna és Elek urak birodalmában volt, majd mindenkor az szőllősi lakosok hol árendában, hol pedig szántóföldjeit désmára, kaszállóit pediglen váltókra bírták Igarnak határát, Elek uraktul és még azután Vincze uram idejében is. Szarvasmarhájukat és ménesbeli lovaikat az igari határban járatták."

49 1720-ban Tiszafüred pusztájaként tartják számon.

50 1734-ben az Újszerzeményi Bizottság döntése alapján Igar puszta háromnegyed részét a király visszaítélte a Miskolcon élő ifj. Széky Györgynek és húga vejének, Papszász (Pap) Györgynek. A Ráday-Darvasféle negyedrészt 1740 körül Tussay György bírta. Vincze Pál, Széky György veje pedig zálogjogon volt birtokos.

51 1734-ben meghalt Széky György és öt gyermeke kerül örökjogon birtokba.

52 Az öt gyermek utódai révén darabolódott a birtok, s a XIX. századra nagyszámú kisnemesi család között oszlott meg Igar birtokjoga (Dapsy, Szemere, Lipcsey, Király, Okolicsányi, Barkassy, Veresmarty családok), s kívülük a többi birtokrészek is darabolódtak a Mészáros, Gálospetri Nagy, Bagossy, Deme, Kovács, Szana, Szűcs, Varga, Györgyey, Hering családok között.

53 1791-ben a birtokos nemesek panaszt tettek jobbágyaik ellen, hogy azok pusztítják az urasági erdőt, telkeket foglalnak el, uraikat házuk felgyújtásával, erdőkerülőiket agy on veréssel fenyegetik. A megye lépett közbe a nemesek védelmére és megbüntette a gyújtogatókat, erőszakosokat, bár több bűnper felmentéssel végződött.

54 Ennek ellenére tovább folytatódott a foglalás, s 1831-ben a nemesek kérték, hogy rendezzék a birtokviszonyokat és az úrbéres földek ügyét. Ennek alapján indult meg az a hosszas úrbéres per, amely csak 1858-ban ért véget.

55 1848. július 15-én a tiszaigari elöljáróság ellen engedetlenség miatt Heves megye bizottmánya lépett fel, mert a békét, nyugalmat veszélyeztették.

56 1871-ben, a megyei törvényhatósági közgyűlésen, mely rendezni kívánja az új vármegyehatárokat és a járási közigazgatási hovatartozást, a tervezett eredeti beosztás ellen több Tisza menti falu, többek között Tiszaigar is vétót emel és kéri a Heves megyéhez való ezutáni tartozását.

57 Az 1876. évi 33. te. értelmében Heves megyének tiszafüredi járásához tartozott 1950-ig, amikor Szolnok megyéhez csatolták. Szervezetét tekintve 1871 és 1950 között nagyközség volt. 1903-ban az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Általános Népkör néven megalakította helyi szervezetét, mely a megye alispánja szerint „veszedelmes aknamunkát" fejtett ki. A Népkör 1906-ban az Országos Munkásvédő Szövetség helyi csoportjává alakult át, de egy év múlva megszűnt. 1907-ben újból talpraállt a Népkör 28 taggal, és önálló vezetőséggel, külön helyiségben működött. A szocialisták ebben az időben oly mértékben megerősödtek, hogy magukhoz tudták ragadni a községi életben a vezetést, a községi képviselőtestület és iskolaszék tagjainak nagy része szocialista