Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

434 TISZAIGAR volt.

59 A szocialista út keresésére kétségkívül az itteni rossz kereseti viszonyok adták a legfőbb indítékot: 1907-ben aratósztrájkot, cséplőbérmozgalmat szerveztek, ennek eredményeként a mezőgazdasági munkások jelentős bérjavítást kaptak.

60 Az első világháborúban 196 lakos vett részt a faluból, 58-an pusztultak el a különféle hadszíntereken.

61 1918. november 30-án létrejött az Országos Földműves Tanács tiszaigari szervezete azzal a céllal, hogy fenntartsa a rendet, gondoskodjék a népnek közszükségleti cikkekkel való ellátásáról, s biztosítsa a gazdák érdekvédelmét.

62 A második világháború végén, 1944 októberében a német csapatok visszavonulása és a harci cselekmények következtében megsemmisültek az állami anyakönyvek. Pótlásuk a levéltári másodpéldányok lemásolása útján 1946-1947. évben történt meg.

63 1944. október 17-én a II. Ukrán Front csapatainak támadása következtében több Tisza menti település felszabadult, köztük Tiszaigar is.

64 1945. január végéig a demokratikus pártok még nem alakultak meg, de működött már a nemzeti bizottság, amelyben ekkor még mindenféle foglalkozású ember képviselve volt.

65 Egy 1945. január 25-i jelentés szerint a nemzeti bizottság január 9-én alakult meg Tiszaigaron. Februárban 15 tagja volt, ebből 12 a Kisgazdapártot képviselte (Szabó László, Császár Lajos, Szabó József, Jobbágy Rezső, Magi Imre, Fótos László, Tüdős Benjámin, Szabó Zsigmond, Fazekas János, K. Tóth Lajos, Kálmán Balázs, Fazekas Dániel), ketten a Nemzeti Parasztpártot (Haraszti József, Szabó Pál), 1 fő pedig a Polgári Demokrata Pártot (Alsódi Lajos). Március 17-én már csak 10 tagja volt a bizottságnak, melyben a pártok 2-2 taggal képviseltették magukat. Az elnök a kommunista párti Lendvai Vilmos volt, tagjai: Jóvér János (MKP), Tóth Dániel, Csorba Gyula (SZDP), Szabó Zsigmond, Fótos László (FKgP), Nagy Ferenc, Szabó Pál (PDP), Virág Lőrinc, Fazekas Dániel (NPP).

66 A Községi Földigénylő Bizottság elnöke Lendvay Vilmos volt. Ő volt az MKP helyi szervezetének megalakítója és első elnöke is, titkára pedig Lendvay Kálmán.

67 Az 1947-es országgyűlési képviselőválasztás során a Magyar Kommunista Párt 134, a Kisgazdapárt 279, a Szociáldemokrata Párt 161, a Nemzeti Parasztpárt 282, a Demokratikus Néppárt 3, a Magyar Radikális Párt 1, a Független Demokrata Párt 17, a Polgári Demokrata Párt 5 szavazatot kapott.

68 1949. december 21-én alakult meg a község első termelőszövetkezeti csoportja 21 fővel. Az 1950. szeptember 10-i képviselőtestületi közgyűlés jelentése szerint már 174 tagja volt a Petőfi Tszcs-nek. 1951. február 18-án - elsőként a megyében - termelőszövetkezeti község lett.

69 1948. november l-jén megalakult a Zrínyi Ilona úttörőcsapat, a szervezés Sebestyén László nevéhez fűződik. Később a szervezet Gárdonyi Géza úttörőcsapat néven működik tovább.

70 1950. január l-jétől Tiszaigar Heves megyétől Szolnok megyéhez került át közigazgatásilag.

71 1950. október 22-én megalakult a községi tanács, melynek első elnöke T. Szabó István, titkára pedig Tóth Imre volt.

72 A tanácstagok száma 1950-ben 51 fő volt, a póttagoké 26 fő. A tanács létének első éveiben az apparátus létszáma 6 fő.

73 Az 51 tanácstagból 46 szegényparaszt, 5 pedig értelmiségi volt.

74 6. Kezdettől fogva magánföldesúri birtok, amely hol több, hol kevesebb birtokos kezén van. A XIX. századra számos kisnemes bírt itt igen apró földeket. 1548-ban társadalma tagolt. 24 adózó háztartása közül egy 330 kéve gabonát adott tizedbe, 2 háztartás 200 kéve fölött, 6 háztartás 100-200 kéve között, 9 család 15-90 kéve között, és volt öt nincstelen is.

75 Az újratelepülés után a beköltözők részleges robotváltó szerződésre léptek uraikkal, s ennek értelmében az egésztelkes gazda 2 forintot fizetett, dézsmát adott, a dézsmagabonát Miskolcra fuvarozta.

76 A hétéves telepítési szerződés lejártával 1752-ben