Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszaigar 1. A Tisza bal partján, a víztől távol fekvő Tiszafüreddel, Tiszaörssel, Tiszaszőlőssel és Tiszaszentimrével határos község, a Karcag-Tiszafüred közút mellett. Talaja egyöntetűen csernozjom, a legjobb magyar talajokhoz viszonyítva termékenynek tekinthető (70-80%). Határát a folyószabályozásokig víz járta, a Tisza árja a határ déli részét öntötte el, de a nagyszámú tó, fenék, halom és rét elnevezés szerte a határban mutatja, hogy egykor e lefolyástalan terület időszakos vizekben bővelkedett.

1 Népessége 1570 fő, ebből külterületen él 80 fő, népsűrűsége 46,1, határterületének nagysága 5914 kh. Lakóépületeinek száma 421, lakásainak száma 435.

2 2. Névalakok: 1314: Igor, 1317: Igor

3

, 1548: Ygar

4

, 1552: Ighar

5

, 1554: Igar

6

, 1635: Igar?, 1647: Igar», 1675: Igar?, 1686: Igar™, 1745: Igar

11

, 1747: Igar

12

, 1771: Igar

13

, 1799: Igar'

4

,1828: Igár

15

, 1837: Igar

16

, 1851: Igar

17

, 1864: Tisza-Igar

1

«, 1895: Tisza-Igar

19

, 1910: Tiszaigar

20

. Kettős összetétel: a) Tisza-: ez a jelző igen későn, 1864ben jelenik meg, de később is használják pusztán az Igar nevet hivatalos iratokban is. Az újkori közigazgatási szempontokat szem előtt tartó névadás a XX. század elején tette hivatalossá a Tiszaigar alakot.

21 b) -igar: Tisztázatlan eredetű szavunk, török adatolása bizonytalan. Valószínű, hogy az óegyházi szláv germán Ingvarr szavából származó óorosz Igor személynévről van szó, amely török népek (besenyők?) közvetítésével hazánkba is elkerülhetett, s itt személynévvé, majd birtokosa alapján ebből helynévvé is válhatott.

22 A köznyelvben mai ejtése: Igar. A Tiszaigar alak alig használatos. 3. A falu közepén egy halom áll, ahonnan őskori leletek kerültek elő.

23 Szisztematikus ásatás és terepbejárás sem a község belterületén, sem határában nem volt.

24 Utcás település, határában uradalmi központokkal. Vertfalú és vályogházaikat faoszlopos lopott tornácok jellemzik. A gazdáktól élesen elváló és területileg is elkülönült cselédrétege volt. A szomszédos településeken a környék legszegényebb községének tartották. Gazdálkodására az uradalmi legeltető állattartás volt jellemző (szarvasmarha, juh). A pásztorok debreceni cifraszűrt, a parasztok madarasi rátétes barna szűrt, a módosabb nők fekete hímzett kunsági kisbundát (gallért) viseltek. Szokásaik közül a lakodalmi tűzgyújtás, disznótori és farsangi alakoskodás (maskarák), szilveszteri kolompolás, kocsmai bálok voltak jellegzetesek. Hitvilágukban a táltoshit és tudós pásztor hiedelmek domináltak. Tóth Mihály állatgyógyító, Tóth Márton „veszett orvos" volt. Jelentős arányú a cigány lakossága.

25 4. Korai, XIII. század előtti településnek kell tekintenünk.

26 Eredetileg a Tomaj nemzetség ősi birtokai között szerepelt.

27 Hajdan Nagyivánnal és Tiszaörssel együtt Szabolcs vármegyéhez tartozott, de Tiszaörs 1292-ben az egri püspök birtoka lett, s ez okozta, hogy a falu átkerült Heves megyéhez. Ez a beékelődő település lehetett az oka annak, hogy később Igar és Nagyiván is átkerült Heves megyéhez.

28

1455-ben Mátyás ismét Szabolcs megyéhez rendeli Tiszaigart, de rövidesen újra Heves megyéhez tartozónak tüntetik fel.

29 Népessége így változott: a) Ev ^548 1552 1554 1564 1571 24 család 16 porta 11 porta 8 porta 33 férfi 1576 1635 1647 1675 1686 23 háztartás 1 l

h porta 1 Vi porta 1 l

A porta 1 VA porta