Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZABURA 327 esztendőben sor kerül a templom bővítésére és egy kőtorony emelésére. 143 1828-ból pontos adataink vannak a lakosság vallási megoszlásáról: 122 római katolikus, 1251 re­formátus és 10 zsidó vallású lakja ekkor a falut. A leírás református templomát és lel­készségét is említi. 144 Ez az állapot 1833-ig nem módosul. 145 1851-ben 1324 református, 50 katolikus és 37 zsidó lakja, s református anyatemplommal rendelkezik. 1892-ben a község római katolikus felekezetű lakosainak száma 763, s kívülük 1605 református, valamint 39 izraelita hitű él Tiszaburán, az 1941-es népszámlálás szerint pedig a feleke­zeti megoszlás a következő: római katolikus 1088, református 1681, evangélikus 9, izraelita 7. 146 1879-ben Sipos Orbán szerint van két hitközsége, amely közül a helvét a heves-nagykunsági esperességhez és a tiszántúli superintendentiához tartozik, míg a római katolikus fiók-egyháza a tiszalöki hitközséghez tartozik. 147 A református egyház iskolájában 1739 óta fiútanító, 1780 óta a községháza egyik helyiségében külön református leány tanító is működött, 1794-ben megépítették a leányiskola épületét is. Ez ablaktalan, fűtetlen helyiség volt, a leánytanító díjlevele nem biztosította számára a létminimumot. 1803/4-ben az 57 fiú és a 36 leánytanulónak külön tanítója van, 1835/36-ban 50 fiúval Erdélyi Péter, 34 leánnyal Szerző Imre taní­tók foglalkoztak. Az 1846. évi úrbéri tagosítás és birtokelkülönözés során mind a fiú-, mind a leány­tanító részére javadalomként fél jobbágytelket biztosítottak. Az 1850-es évek elején mindkét iskola négyosztályúvá fejlődött. 148 1857-ben új leányiskolái épületet emeltek, 1875-ben pedig új fiúiskolát. 149 1879-ben 3 tanteremben 3 képesített tanító foglalko­zott 254 beíratott gyerekkel, akik közül 208 járt rendszeresen iskolába. 150 1899-ben sor került a harmadik tanítói állás megszervezésére, s 1903-ban megépült a harmadik is­kola is. 151 1926-ban 1 római katolikus, 1 református iskolájába 121 tanuló, 2 általános ismétlő iskolájába pedig 88 tanuló járt. 152 1930-ban egy református háromtantermes és háromtanerős, egy egytanerős római katolikus és egy egytanerős községi gazdasági is­kolája volt. 153 1934/35-ben l-l római katolikus és református felekezeti iskolájában 291, 3 ismétlő iskolájában 133 gyerek tanult. 154 1928-tól a községnek működik egy nyári menedékháza egy okleveles óvónővel, s 1929-től 1935-ig 82, 58, 60, 54, 61, 67, 53 a gondozott gyermekek száma. 155 1960-ban 3 általános iskolájának 8 tantermében 13 tanerő foglalkozik 401 tanulóval, s ugyanekkor a külterületi iskolába járó általános iskolások száma 95. Három óvónő 66 óvodába beírt gyermekkel foglalkozik az 50 fé­rőhelyes óvodában. 156 1941 és 1960 között az iskolázottság mértéke Tiszaburán a kö­vetkező: 157 Év 6. életévüket betöltött lakosok száma Analfa­béta Általános iskola Középiskola ír-olvas osztályát végezte 1-5 6-7 8 1-3 4 Főiskolát végzett 1941 I960 2479 2450 450 326 495 725 997 755 857 26 203 7 29 14 19 7 11 Az Országos Iskolánkívüli Népművelési Bizottság létrejötte után Tiszaburán is megalakult a helyi szervezet, amelynek elnöke Szűcs Jenő községi főjegyző, ügyveze­tője pedig Gyökösi Imre református igazgató-tanító lett. Heti egy alkalommal rendez­tek ismeretterjesztő előadásokat, amelyek egészségügyi, gazdasági, irodalmi és erköl­csi, illetve jogi vonatkozásúak voltak. Néhány esetben műsorokkal (dalok, zene, film­vetítés) élénkítették. Felmerült egy keskenyfilmvetítő szükségessége is. A helyi ma­gyar zenekar és dalárda is több alkalommal működött közre. A népművelés ~>ásik te­rülete az írni és olvasni tanító tanfolyamok szervezése volt, kevés eredménnyel: a har-

Next

/
Thumbnails
Contents