Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
328 TISZABURA mincas évek végén ugyanis Tiszaburán a község mintegy 15%-át kitevő cigány lakosság analfabéta volt. 158 1867-1951 között Tiszaburán 8 különféle Belügyminisztérium által engedélyezett és jóváhagyott alapszabályzattal rendelkező egyesület működött. így a Tiszaburai Polgári Olvasó Kör (1882-1920), Tiszaburai Önkéntes Tűzoltó Egylet (1892-1947), Levente Egyesület (1924), Iparosok és Kereskedők Köre (1928), HADRÖA Tiszaburai Fiókja (1930), Polgári Lövészegyesület (1930), Országos Stefánia Szövetség Tiszaburai Fiókja (1933), Légoltalmi Liga (1940). 159 1945-ben még hírt adnak a jelentések arról, hogy Tiszaburán is újjáalakul a helyi iskolán kívüli népművelési tanács, s elnökül Benedek Dániel főjegyzőt, ügyvezető elnökül Gyökösi Imre református igazgató-tanítót választják, ám 1950-ben az egyesületek megszűnésével a tiszaburai 9 tagot számláló helyi szervezet is feloszlik. 16 ° Tiszaburán 1943-ban 1 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi népkönyvtárat, 1 egyesületek által fenntartott könyvtárat és 1 iskolai könyvtárat jelentenek. 161 Ezek közül 1 könyvtár 150 db-os állománynyal vészelte át a háborús pusztításokat. 162 1945-ben a jelentések szerint a községnek van egy mozija, amelyet Nagy András üzemeltet. 163 1960-ban művelődési házában 300 főt tud fogadni, keskenyfilmes moziját pedig - ahol heti négy alkalommal van vetítés - 156 személy látogathatja. Közművelődési könyvtárának száma egy, a nyilvántartott kötetek száma 936. Ugyanekkor a községben 342 rádió-előfizetőt, és 4 tv-előfizetőt tartanak nyilván. 164 10. A község a Tisza mentén északról délnyugat irányban húzódik, így a lakosok régebben a Tisza vizét itták, vagy ásott kutakból nyertek vizet. Ezek azonban egészségtelennek bizonyultak, mivel a környéken több időszakos vízállás és mocsaras rész alakult ki (Bikató, Bibicfertő, Bónisfertő, Cigánytó, Füzértó, Harcsás, Kártyázóér, Lepény tó). 165 1960-ig 10 artézikút-fúrás történt Tiszaburán, ebből 4 belterületen, 6 külterületen, ami összesen 9 használható kút létesítését jelentette. A 10 fúrás jellege szerint a következő megoszlású: 6 közkút, 4 közületi kút. 166 Ugyanekkor a felmérés szerint a kitermelt víz nagy vastartalma és emiatt erős korrodáló képessége miatt minőségileg nem kielégítő, a kutak vízhozama is csökkenő. így szükségesnek ítélik a szakemberek törpevízmű telepítését. 167 1960-ban a községben vízvezetéket nem tartanak nyilván, s fedett csatornát sem jelentenek. 168 1879-ben közegészségügyi körének székhelye Tiszaroff. 169 1914-ben a községnek közös orvosa van Tiszaroffal, rajta kívül egy szülésznő jelenti az egészségügyi ellátást. 170 1924-1925-ben épül fel a község járvány kórháza. 171 Még 1935-ben is orvos nélkül van a falu, a körorvos Tiszaroffon lakik. 172 A községben csak a felszabadulás után telepszik le orvos, 1960-ban Tiszaburán egy körzeti orvost, egy védőnőt és egy házi betegápolót tartanak nyilván. 173 A községbe a villanyt 1928-ban vezették be. 174 Az 1924-25-ös esztendőben 6,5 km hosszúságú gyalogutat létesítenek a községben. 175 1960-ban belterületi utcáinak hossza 15 km, ebből kiépített 3 km, gyalogos forgalmat szolgáló járdáinak hossza 7 km, amiből 3 km hosszúságú kiépített. Ugyanekkor a község közvilágítási lámpahelyeinek száma 70, s a gondozott park területe 11510 m 2 nagyságú. 176 Soós Imre-Szabó István
