Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZABURA 325 A viszonylag kis határ vízszabályozások előtti művelési ágai közül messze az állattartást szolgáló legelő- és rétterület emelkedett ki, majd ez jelentősen visszaszorult, amint a kanyar levágása ármentesítette a területet. Szőlei nem annyira szőlők, mint ártéri gyümölcsösök voltak, az áradásokat jól bíró alma- és körtefajtákkal. Az állattartás képe így változott:

114 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 311 1331 1079 793 693 775 855 594 Ló 398 620 534 409 497 290 260 142 Juh 1400 3661 4205 2672 1044 515 229 1316 Sertés 1715 1901 1838 1950 1963 2555 3815 Uradalmi juhtartása jelentős volt, s ez véget ér a földosztással, a termelőszövetkezetek megalakulásával. Az állattartás szerkezete lényegesen módosul. A juhtartást a legelőterületek minősége is indokolta. 1910-ben úgy tűnik, hogy az uradalmak területeinek nagyobb része mégis szántó, s a juhtartás bérelt legelőkön, illetve félig takarmányozásra alapozottan folyik.

115 A mezőgazdasági termények vetésterülete 1944-ben a következőképpen alakult: 903 kh búza, 218 kh árpa, 92 kh rozs, 518 kh kukorica, 61 kh burgonya. A búza termésátlaga ugyanekkor 5 q kat. holdanként, az árpáé 4 q/kh, a rozsé 6 q/kh, a kukoricáé 10 q/kh, a burgonyáé pedig 15 q/kh.

116 Az 1944. január 1-jei összeírás szerint a 298 tehénből, 13 bikából, 253 borjúból, 429 lóból, 134 ökörből, 1603 sertésből és 1058 juhból összetevődő állatállomány ugyanezen év végére a háborús események következtében 80 tehénre, 10 borjúra, 50 sertésre, 3 juhra, 40 lóra és 9 ökörre csökkent.

117 Az 1950-es években a sertéstartás válik nagyarányúvá. 1951-1957 között a fontosabb növények termésátlaga katasztrális holdanként a következő volt: őszi búza 6,5 q, tavaszi búza 6,5 q, rozs 7,8 q, őszi árpa 7,8 q, tavaszi árpa 8,1 q, zab, 7,3 q, kukorica 12 q, cukorrépa 70 q.

118 8. 1548-ban két Kádár nevű lakosát írták össze.

119 Iparára vonatkozó első konkrét adatunk Vályi Andrástól való, aki több szárazmalomról beszél. Ezek földesúri kezelésben lehettek.

120 1828-ban is csak három molnára van összeírva iparosként, más mesterember nem szerepel. Balogh István, Csikós Sándor, Jobbágy József molnárok földdel, házzal, állattal bírnak, tehát régebben itt lakhatnak. Ugyanakkor házzal, földdel, állattal rendelkező két Kronstein nevű zsidó kereskedőjét jegyzik még fel az öszszeírók, akik szemben a molnárokkal nem colonusok, hanem subinquilinusok vallásuk miatt.

121 A későbbiekben így alakult az iparosok száma:

122 Év 1879 1925 1934 1945 1960 Csizmadia Kerékgyártó Kovács Kocsmáros Hentes, mészáros Molnár Cipész Kőműves Szabó Borbély Asztalos Ács 1 6 2 4 3 2 2 4 2 3 1 1 2 1 4 3 4 2 1 4 9 6 6 5 3 1 1 2 2 4 1 2 1 2 2 1 3 3 3 1