Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZABURA 319 Az újranépesült Tiszaburán a XVIII. század közepén a Forgách-féle birtokrészt az Orczyak szerezték meg. A Recsky nemzetség birtokrészén a birtokjoghoz örökség útján jutott Recsky Teréz férje, Sipos Mihály, majd ennek örökösei. 63 1768-ban az Orczy-féle birtokrészen lakók szerződés szerint szolgáltak, pedig korábban a Forgáchék idejében szokás szerint. 64 1788-ban báró Orczy József 250, Recsky István 188, a két Sipos 193, további három nemes 55 kh majorsági szántóföldet tartott a birtokában. 65 1801-ben a burai szőlősgazdák Heves megye úrbéri törvényszékénél tesznek panaszt, hogy a más földesurak földjén telepített szőlőt erőszakkal elveszik tőlük. 66 1829-ben a burai elöljárók panaszt tesznek Heves megye közgyűlése előtt, mert a földesúr beleszól a kisbíró választásába. A megye Sipos Mihály urat arra inti, hogy tartsa a község jogait tiszteletben. 67 1832-ben a földnélküli zsellérek nyújtanak be kérelmet Heves megye főispánjához, hogy a terményszolgáltatás alól mentsék fel őket. 68 A panaszok néha orvoslást nyertek, máskor azonban igen nehéz terheket kellett elviselniök a jobbágyoknak. 1818-ban ezért, s a földszűke miatt költözik ki 52 burai gazda az akkor benépesülő Csanád megyei Kupa községbe, a kamarai birtokra telepesnek. A megye nem engedte meg adófizetőinek távozását, súlyosabb esetben a panaszok már nem nyertek orvoslást. 69 1846-ban úrbéri tagosítás és birtok-elkülönítés zajlott le a községben, s körülírták a földesúr és a jobbágyok, zsellérek jogait. 70 1876-ban Szolnok megye megalakul, Tiszabura elkerül Heves megyétől. A tiszai közép járásba osztják be, s hozzátartozik Bura nagyközséghez Taskony is. Az illetékes szolgabírói hivatal Roffon van, a legközelebbi postaállomással együtt. Törvényszéke Karcagon, járásbírósága pedig Abádszalókon van a 2010 lélekszámú községnek. 71 A tiszaburai elöljáróság összetétele az 1879. évben a következőképpen alakult: 1 főbíró, 1 másodbíró, 1 rendőr, 1 közgyám, 5 tanácsos, 1 jegyző és 1 segéd jegyző. 72 1897-ben a „Független Szocialista" (Várkonyi-féle) mozgalomról szóló rendőri jelentés szerint Várkonyi István pártjának befolyása Tiszabura községre is kiterjedt. 73 Csupán a környező Tisza menti községek adatait ismerjük az agrárszervezkedéssel kapcsolatosan, de a fenti adat alapján jogunk van feltételezni, hogy Várkonyi lapja, a „Földművelő" Bura lakosságához is rendszeresen eljutott. Az alispáni iratok tanúsága szerint közigazgatási központjából, Abádszalókról többször foglaltak le röplapokat, „népbolondító dolgokkal" teleírott újságokat, amelyek „akkorra már százakat megmételyeztek". 74 Várkonyi pártjának megszűnése után a helyi mezőgazdasági munkások a környéken tevékenykedő más szervezetekhez csatlakozhattak, erre vonatkozóan azonban csak közvetett források állnak rendelkezésünkre. Egy későbbi, 1918-ból származó adat szerint ugyanis Tiszabura községben megalakul a földmunkások helyi csoportja, s ez előzmények nélkül elképzelhetetlen lenne. 75 Valószínűnek tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt keretén belül fogtak össze a burai parasztok. Füleki András (1881-1920) Tiszaburán született géplakatos 1918-ban Kenderesen dolgozott, s előbb a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi csoportját szervezte meg, melynek titkárául is megválasztották, majd 1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének megalakításában vett részt. Mint a községi tanács alelnöke kötelezett minden 100 holdon felüli birtokost arra, hogy legalább három munkanélkülit foglalkoztasson. A Tanácsköztársaság leverése után 1920-ban az abonyi Vigyázó kastélyban gyilkolták meg. 76 A másik burai születésű munkás, Papp Sándor (1889-1919) lakatos 1919-ben a Forradalmi Kormányzótanács, majd a Belügyi Népbiztosság ellenforradalmi mozgalmainak leverésére szervezett, Lenin-fiúk néven ismert különítményében töltött be parancsnokhelyettesi tisztet, amiért a Tanácsköztársaság leverése után kivégezték. 77
