Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
320 TISZABURA A két világháború között a szegénység enyhítésére az Országos Földosztó Bizottság 54 házhelyet osztott ki, amiből 1930-ig 40 épült be. 78 A községben a világháborús hősi emlékművet 1928-ban emelték közadakozásból. 79 A község 1944. október 14-én szabadult fel. A lakosság száma 1944 januárjában 2863 fő, mely decemberre 2663 főre csökkent. 80 Egy 1945. február 15-i jelentés szerint a nemzeti bizottság elnöke a kisgazdapárti Ratkai Gyula, tagjai a kommunista párt részéről: Ágoston János, Török Lajos és Nagy Kálmán, szociáldemokrata Kolozsvári Adolf, míg Nagy Zsigmond a bizottság értelmiségi képviselője. 81 1945. május 7-re némiképp módosul a bizottság összetétele. A hét tagból három kommunista (Török Lajos, Ágoston János, Nagy Kálmán), három szociáldemokrata (Kolozsvári Adolf, Oláh István, Nagy Zsigmond), az elnök Ratkai Gyula személye és pártállása változatlan. 82 Az 1945-ös választások eredményeként a Nemzeti Parasztpárt Tiszaburán 30, a Polgári Demokrata Párt 12, a Magyar Kommunista Párt 402, a Kisgazdapárt 615, a Szociáldemokrata Párt pedig 117 szavazatot kapott. 83 A községi tanács Tiszaburán 1950. október 27-én alakult meg 51 taggal, melyek közül 26 fő volt párttag. A tanácselnök ekkor Berg József. A tanácsi apparátus létszáma ugyanebben az évben 9 fő. 84 Az 51 tanácstagból 4 volt ipari munkás, 32 szegényparaszt, 11 középparaszt, 1 kisiparos ill. kiskereskedő, 3 pedig értelmiségi. 85 Az első termelőszövetkezeti csoport Lenin néven alakult Tiszaburán, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 217 kh földterületen 17 taggal gazdálkodott. 86 6. Tiszabura jobbágyok lakta falu volt, s földjén általában több nemes osztozott. 1576-ban 14 jobbágyot és 2 zsellért írnak itt össze, ekkor a falu módosabb jobbágyok lakóhelye. 87 1696-ban halászok lakták, akik a földet nem művelték, s tudjuk, a rác pusztítás után újranépesedő Taskonyon is halászattal foglalkozók, a földesúri kérés ellenére nem földművelők laktak. 88 Bura új rátelepedése után két helyben lakó nemest írtak össze 1741-ben. Recsky Györgynek 2 hámos lova, 1 fejőstehene, 2 sertése, 12 kila búzája, 10 kila árpája, Recsky Istvánnak 5 hámos lova, 4 fejőstehene, 5 ménesbeli lova, 2 sertése, 40 kila búzája, 50 kila árpája szerepelt a listán. 89 1747-ben 6 nemest írtak össze, s a Recskyek nincsenek közöttük, de szerepel a Dékány család 4 ága, illetve a Harsányi és a Madarász család. 90 1770-ben földesurai az Orczy, Recsky és a Sipos családok, illetve néhai Recsky Klára jogán az egri püspök. 91 A jobbágyok úrbéri telekmennyisége így alakult az urbáriumtól a jobbágyfelszabadításig: 92 1770. 1771. 1851. évi úrbérrendezés úrbérrendezés adóelőtt után összeíráskor Úrbéri telekmennyiség 21 VA 31 telek Úrbéri szántóföld 669 kishold 688 kishold 1000 kishold Telkesgazda 59 52 64 Zsellér 14 22 136 A jobbágyfelszabadításkor rendkívül nagy a zsellérek száma. De a telkes jobbágyok is csak résztelkeket birtokolnak. 1851-ben mindössze 3 egésztelkes, 7 háromnegyed telkes, 40 féltelkes, 14 negyedtelkes volt. 93 Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát 4. osztályúnak minősítették, és így 32 kishold szántóföldet, 12 kaszásrétet mértek ki egy egész teleknek. 94
